3. A MESTERPEDAGÓGUSOK TERVEZETT SZAKMAI FEJLŐDÉSE 55 ségvállalás és az énhatékonyság támogatásának egyik első lépéseként tekintenek a tanulás tervezésére (Czerniawski 2013; Janssen és mtsai 2012; Gravani 2007). A tanulási célok ebben az értelemben a pedagógusok viselkedésének kívánt változását mutatják, a megismerés pedig az elméleti és gyakorlati összekapcsolásának tekinthető (Zwart és mtsai 2008). Fontos eredmény tehat, hogy a mesterprogramokban jellemzően megjelenik a tanulás tervezése. A pedagógusok gondolkodása saját tanulásukról azonban meghatározóan egyénközpontú. Az előzmények és a tanulást indukáló motívumok a személyes szakmai tevékenységhez kötődnek. A helyzetelemzések reflexiói is a saját tevékenységüket értelmezik elsősorban, s ebben hangsúlytalan elem a másokkal való együttműködés által szerzett tanulás, tudás. Külső tudás a szakirodalmi, kutatási eredményekből származik, s miközben a folyamatos szakmai fejlődés dimenziója szorosan kötődik a tudásmegosztáshoz is, a tanulás tervezésének első fázisában ez hangsúlytalan. Ez megerősíti azt az elgondolást, hogy a szakmai fejlődés rugója a pedagógus személyének, motívumainak megértésében rejlik (Eden-Kinnar 1991; Gist-Schwoerer-Rosen 1989; Korthagen 2017). Ugyanakkor az együttműködés báttérbe szorulása nebezíti a tacit tudás explicitté válását, a szakmai közösségben való tanulást, a problémamegoldást, valamint új nézőpontok megismerését is. A tapasztaltabb pedagógusok körében általában dominánsabbnak vélik a szervezeti beágyazódás megjelenését, s a személyes motivációt a kihívások kereséséhez, innovációkhoz kötik (Louws és mtasi 2018). A mesterpedagógusok folyamatos szakmai fejlődéshez kapcsolódó céltételezései nem erősítették meg a szervezethez kötődés erősödését, ugyanakkor a jó gyakorlatok kidolgozásának és kipróbálásának szándéka s a szakmai fejlődés innovációhoz kapcsolódása rávilágít a pedagógusok személyes tenni akarására, felelősségvállalására. 3.4.2. A tanulás folyamata A tanulás folyamatát három szempont mentén tárgyaljuk. Egyrészt érintjük azt, hogy milyen kapcsolat van a mesterprogram helyzetelemzése és a tervezett tanulási tevékenységek közt, hogy lássuk a tervek belső koherenciáját. Kitérünk a tervezett tanulás tartalmának elemzésére, s végül a tanulás formáinak vizsgálatát összekapcsoljuk a tervezett szereplők bevonásának elemzésével. A helyzetelemzés és a tanulási tevékenységek kapcsolata A helyzetelemzés jellemző fókusza és a tervezett tanulási tevékenységek közt csak néhány esetben volt kimutatható összefüggés." Azokban a tervekben, ahol 5 A helyzetelemzés első négy ranghelyén szereplő tényezők kapcsolatát vizsgáltuk a tervezett tanulási tevékenységekkel.