Page 297 [297]
TEKINTHETŐ-E A FILOZÓFIAKÉNT ÉRTELMEZETT CHAN/ZEN BUDDHIZMUS VIZSGÁLATI
Az emberi szív a lényeget, az ember legbelső magvát jelöli. A szív írásjegye
[DD] a modern értelmezésben§ is egyaránt jelent szívet, kedélyt, elmét, tudatot,
lényeget, életerőt.
A szív a csan saját mahájána-értelmezésében ezen a szöveghelyen a
Tathágatagarbha" eszményének kifejezője is. A Tathágatagarbha-tan" tulajdon¬
képpen a szubsztancia fogalmának direkt megjelenésének tekinthető a budd¬
hizmuson belül. A Beérkezettség-méhe/embriója mindenben benne nyugszik és
minden alapja." A fogalom, a minden emberben benne rejlő Buddha-természet
a csan példázatainak megértéséhez elengedhetetlen kulcs. Bizonyos értelemben
az upanisad-filozöfia Atman-Brahman azonossäga is megjelenik benne.
s Ennek a Brahmannak és Atmannak a megismerése, tudása volt a filozófia és
a vallás legbelső titka.""
A kifejtett és kidolgozott tanítás nem jelent meg önálló buddhista iskolát al¬
kotva," de igen sokféle módon hatott az egyes országokban kifejlődő iskolákra:
A Tathágatagarbha-tan különösen nagy szerepet játszott a japán buddhizmus
tanrendszerében, mind az ezoterikus iskolák, mind a Tiszta Föld japán
irányzatait, mind a zen hagyományát vizsgálva."?
A megvilágosodás kulcsa a szív, de kiindulópont is, hiszen innen ered a meg¬
ismerés és a megszabadulás vágya, innen indul ki az emberi törekvés.
s Ezek a tények mind arra utalnak, milyen mély igény van az emberi szívben
arra, hogy egységbe hozza a megismerést és az érzést [az érzést és az akaratotl.""?
A szívre mutatás nemcsak a kereső, de a tanító, a szellemi vezető mozdulata és
feladata, így amondat magában foglalja az egész csan/zen mester-tanítvány kap¬
csolatra épülő oktatási rendszerét. Ez a kapcsolat annyira egyedi és jellegzetes,
66 Andrew N. Nelson (ed.): The New Nelson Japanese-English Character Dictionary, Rutland —
Tokyo, Charles E. Tuttle Company, 1997, 1780.
97 HERE, (AME kin.: fo-hszing, jap.: bussö/ WE, kinai: csüe-hszing, japän: kakus6 ’ertelmezö forditäs’
és: / Wik, KIKI, kinai: zsu-laj-cang, japan: nyjoraidzé ’sz6 szerinti forditas’. ,»Buddha¬
nature« (fo-hsing) is the Chinese translation of a number of closely related Sanskrit terms such
as buddhadhatu, buddhagotra, buddhagarbha, tathdgatagarbha, and so forth and its connotation
usually varies with context.”: Ming-Wood Liu: The Yogacara and Madhyamika Interpretations
of the Buddha-Nature Concept in Chinese Buddhism, Philosophy East and West, Vol. 35, No.
2, Apr., 1985, 171-193., 172.
68 Fő szövegei a 3. és a 4. században keletkeztek. Uo., 106—107.
69 Andrew Skilton: A buddhizmus rövid története, Budapest, Damaru, 2017, 105.
7 Nisida: Dzen no kenkju, 2. 1. 11.
71 Uo., 105. Skilton kiemelése, mely szerint az iskola nem gyakorolt akkora [...] hatást, főként Japán
tekintetében, legalábbis vitatható.
7 A japán vonatkozások áttekintését lásd: Takasaki Jikidő and (Fi If JEL JE (sic): The
Tathágatagarbha Theory Reconsidered: Reflections on Some Recent Issues in Japanese Buddhist
Studies, Japanese Journal of Religious Studies, Vol. 27, No. 1/2, Spring, 2000, 73-83.
73 Nisida: Dzen no kenkju, 2.1.14.