Seite 293 [293]
TEKINTHETŐ-E A FILOZÓFIAKÉNT ÉRTELMEZETT CHAN/ZEN BUDDHIZMUS VIZSGÁLATI
»Nem az írott szövegen alapulás" LEZXTT9
Az írott szöveg a buddhista hagyomány, főként a mahájána szútráit és kom¬
mentárirodalmát jelenti. A szövegeket, a leírt tanítást kiemelt tisztelet és kultusz
övezte. Az írás, a szövegek olvasása és különösen fordítása szakrális tevékeny¬
ségnek számított. Ezzel a kultikus tisztelettel a csan/zen formálisan szembe¬
helyezkedett, egészen a legdrasztikusabb szintig jutva: A zen képzőművészeti
elemzésének kedvelt témája a szútrákat szaggató zen szerzetes típusa." Az írások
elvetésének elve azonban a hagyomány ismeretében sokkalta árnyaltabb képet
ad, mint azt elsőre gondolhatnánk.
A mahájána kánon hatalmas és lezáratlan irodalmi anyagot jelentett (és je¬
lent). Magában foglalta a Páli Kánon szövegeit, ám saját anyagát, a mahájána
szútrákat és azok kommentárirodalmát folyamatosan bővülő, és tulajdonképpen
nem is kategorizálható szövegtestnek tekintette.? Mint azt Nágárdzsuna ese¬
tében a Pradnyápáramitá-szútrák kapcsán láthattuk, a szövegek folyamatosan
bővülő és alakuló formája, a nágáktól , elhozott", napvilágra kerülő szövegek sora
nem is engedte meg, hogy lezárt kánonról lehessen beszélni." A kommentárok és
magyarázó szövegek száma pedig sokszorosan meghaladta a szútrákét. Az egyes
iskolák, illetve a különböző mesterek egy vagy több szöveg magyarázata és ér¬
telmezése mentén alakították ki saját rendszerüket. Különösen nagy tiszteletnek
örvendett a szútraértelmezés és -elemzés Kínában, ahol az írott szó és az írás
különleges jelentőséggel bírt." Az írások nagy száma Kínában értelemszerűen
a használt írásjegyek nagy számát is jelentette, amelyek ismerete műveltségi
fokmérőként is funkcionált.
hogy az ember egy csapásra, azonnal megszabadul a téves gondolatoktól. A smegvilágosodásc
pedig annak felismerése, hogy a Megvilágosodás nem valami, ami elérhető lenne." Huj-haj zen
tanítása, Buddhista Misszió, Budapest, 1987, 11.
Kínai: pu-li ven-ce, japán: furjú mondzsi
Helmut Brinker — Hiroshi Kanazawa — Andreas Leisinger: ZEN Masters of Meditation in Images
and Writings, Artibus Asiae/Museum Rietberg Zurich, 1997, 38.
A mahajana irodalmäröl ättekintö képet ad: Hajime Nakamura: Indian Buddhism — A Survey
with Bibliographical Notes, Motilal Banarsidass, Delhi, Varanasi, Patna, Madras, 1987, 141-312.
A mahájána tibeti, kínai, koreai és Japán-beli elterjedésével nemzeti mahájána irodalom-test is
létrejött. A kánon a mai napig bővül.
A kínai írásos kultúra sajátságainak struktúráit lásd: Jacgues Gernet: A kínai civilizáció törté¬
nete, Budapest, Osiris Kiadö, 2005, 43-45.
40
41
42
43
44
+ 291 +