Oldal 272 [272]
OCR
FARKAS GYÖRGY is a Macbeth általa rendezett filmváltozatában, ? ahol a film utolsó képkockáin azt látjuk, ahogy Donaldbain rátalál a boszorkányok barlangjára.? Természetesen mindezeknek a kérdéseknek, értelmezési problémáknak a továbbiakban, a film elemzése során lesz igazán fontos szerepe. A MACBETH KUROSZAVA SZERINT Lehet, hogy így, közel 60 évvel Kuroszava filmjének születése után már objektívebb képet tudunk kialakítani Kuroszava adaptációjával kapcsolatban. Ettől függetlenül nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy például 1965-ben Peter Brook úgy nyilatkozott a Véres trónról, hogy az egy , nagyszerű mestermű a Shakespeare filmek között", míg Sir Peter Hall 1969-ben egyenesen azt állította, hogy ez a , legsikeresebb Shakespeare film, ami valaha is készült". Kuroszava számos ponton változtatott az eredeti darabhoz képest a történet menetében, a szereplőkben, illetve a környezetben, hogy az elkészülő film minél inkább befogadható legyen a japán közönség számára. Attól függetlenül, hogy a végeredmény nem csupán azt tükrözi, hogy a változtatásokat a japán közönség számára történő könnyebb befogadás miatt tette volna. A legszembetűnőbb, hogy megváltoztatta az eredeti boszorkányhármast és egyetlen szellemre redukálta azt. A szellem figurájához a japán nó színházi hagyományaihoz nyúl vissza." Kuroszava így beszélt erről egy interjúban: Mellen: A Véres trónban nyilvánvaló a nó hatása. A kezdetektől fogva úgy tervezte, úgy gondolkodott erről, hogy az adaptációja nó stílusban készül majd? Kuroszava: Az erdőbéli boszorkány esetében azt terveztem, hogy lecserélem a Kurozuka című nó darabban megjelenő figurára. Ez a boszorkány valójában egy em38 Macbeth (rend.: Roman Polanski), 1971. A körkörösséggel kapcsolatban érdemes itt felhívni a figyelmet Tarr Béla Macbeth változatára is, amiben a körkörösség-forma az egész film strukturális felépítését is uralja. (Erről bővebben: Farkas György: Zárkörű előadás — Tarr Macbethjéről, Filmszem II./2. (2012. 07. 14) http://issuu. com/filmszem/docs/filmszem_ ii. vf_2 „the great masterpiece among Shakespeare films” — Shakespeare on Three Screens: Peter Brook Interviewed by Geoffrey Reeves, Sight and Sound, 14 (1965), 66-70. „the most successful Shakespeare film ever made” — Interview with Peter Hall, The Sunday Times, 26 January 1969. Kuroszava konkrétan a Kurozuka (A fekete halom) című nó-darabban szereplő démon alakját adaptálja filmjébe. 40 41 42 s 270 +
