Oldal 257 [257]
KAVAKAMI OTODZSIRÓ: A SZEIGEKI LÉTREHOZÓJA
(felsőbbrendűségét?) érzékeltető adaptációja is. Végső soron tehát nyolc évvel az
amerikai és európai turné után ebben az előadásban lehetőség nyílik a nyugati
kultúra kritikájára, s ezzel együtt a japán kultúra fetisizálására.
A világ körül előzményeinek tekinthetők ezáltal Otodzsirónak a már említett
háborús darabjai — melyek már a japán—orosz háború kapcsán születtek -, illetve
a honan fIZZ előadások, melyek híres külföldi drámák japánosított adaptációi,
átírásai voltak. Utóbbihoz kapcsolódnak az Otodzsiró rendezte és Szadajakko női
főszereplésével bemutatott Shakespeare-előadások is, melyekkel végérvényesen
sikerült meghonosítania az író munkáit Japánban.
Japán elsősorban a Meidzsi-megújulást követően kezdett megismerkedni a
nyugati irodalommal, köztük a drámákkal. Így erre az időszakra tehető a Shakes¬
peare-színjátszás kezdete is, amely nagy népszerűségnek örvendett Japánban.
Amerikai és európai turnéjuk során Otodzsirónak többször nyílt lehetősége El¬
len Terry és Henry Irving Shakespeare-előadásait megtekinteni, s ennek köszön¬
hető feltétlen rajongása az angol író iránt. Így a szeigeki bevezetése mellett másik
fő célkitűzése volt a Snakespeare-színjátszás meghonosítása a szigetországban.
Ennek a törekvésnek első eredménye az 1903 februárjában bemutatott Othello,
mely Otodzsiró első szeigeki előadásának is számított. Emellett szintén az első
volt, amelyben Sadayakko - akit hazájában eddig csupán „ex-gesakent” tartottak
számon — mint hivatásos színésznő lépett színpadra, az első, amelyben nyugati
díszletet használtak és az első előadás, amelynek megtartották eredeti címét.
A produkciót a szeigeki besorolás mellett a gyarmati előadások kategóriával is
illetni szokták, mivel erősítette Japán kolonializáló hatalomként való fellépését.
A japán Othellót, azaz Oszerot AZ teljes mértékben Japánba adaptálták, sinpa
és kabuki elemek vegyes használatával került színpadra, miközben kelet-ázsiai
helyszíneket és japán neveket használtak. A történetet az ország számára dicső¬
séges japán-kínai háború utáni időszakra helyezték, vagyis teljes mértékben
aktualizálták a közelmúlt eseményeihez, s míg Itáliát Japán helyettesítette, addig
Ciprust Tajvan." A japánok Othello mór voltának problematikájával nem tudtak
azonosulni, így azt a címszereplő — a japán változatban Muró Vasiró (a Muró
névvel próbáltak a mórra utalni)? — alacsony származásának súlya váltotta ki:
szacumai származású sin heimin FT RS, vagyis kôzember volt szemben Kacu
61 "Tajvan stratégiai szempontból is jelentős terület volt, melyet Japán a kínai háborút lezáró
Simonoseki békével (1895) szerzett meg, tehát szorosan kapcsolódik, mintegy szimbóluma a
nagyhatalmi gyarmatosító politikának.
Toyoda Minoru: Shakespeare in Japan: An Historical Survey, Tokyo, Iwanami, 1940, 154.
Azokra az emberekre használatos szó, akiket a Meidzsi-kormány alatt az alacsonyabb vagy
társadalmon kívüli rétegekből integráltak, ugyanis Japanban is léteztek burakuminek 7/74,
vagyis , érinthetetlenek", akik általában foglalkozásuk miatt hátrányos társadalmi megkülön¬
böztetésben részesültek a Meidzsii-korig.
62
63
+255 +