Oldal 255 [255]
OCR
KAVAKAMI OTODZSIRÓ: A SZEIGEKI LÉTREHOZÓJA Otodzsiró már ebben az évben bemutatta a darabot akkori színházában, a Kawakami-zában. 1910-re azonban a társulat már sokat változtatott a történeten: teljesen japánná formálták. A címben 80 nap helyett 70 szerepelt, jelezve részben a közlekedés fejlődését 1872 és 1910 között, főként azonban fricskaként hangsúlyozva, hogy a japänok „lepipäljäk” az európaiakat, a könyvbeli fiktív szereplőket és Nelly Blyt újságírót is, aki 72 nap alatt járta be ezt az utat a regény születése után." Az eredeti művel ellentétben nem Phileas Fogg és Passepartout, hanem Fukuhara Takeo és Hacuta Dzsódzsi indul útnak, hogy immár 70 nap alatt érjen Oszakából Oszakába. Útjuk főbb állomásai: San Francisco, London, egy indiai templom, Hong Kong és Kobe. Az előadás nyitójelenetében megkötött fogadás kijelöli az egész cselekmény témáját: Fukuharát az motiválja, hogy utazásával bebizonyítsa, ő igazi sinsi ífH-E, modern úriember. Verne hőse, Phileas Fogg az út derekán Yokohamában egy japán előadást tekintett meg, a Tengu isten személyes oltalmát élvező, hosszú orrú orrondiak produkcióját. Ez a motívum szintén viszszatért a színpadi adaptációban, rögtön a darab elején, mikor Dzsódzsi gazdája klubjában bemutat egy táncot hosszú orrú Tengu maszkban. Így eza momentum, mely az eredeti verzióban Japán egzotikus és különös voltát hivatott bemutatni, az előadásban egyszerű társasági eseménnyé alakul. Ugyanez figyelhető meg a brit főváros esetében is. Verne regényében a kiindulási pont és a végcél — London — magát a , civilizációt", egy hatalmas gyarmatbirodalom központját jelképezte. Ezzel szemben Otodzsiró átiratában az út felén a szereplők Londonba mint útjuk egyszerű állomására érkeznek. Itt ők is egy színielőadást látnak, mely azonban továbbra is japán produkció, sőt egy olyan japán produkció, mellyel korábban óriási sikereket értek el Európában: Londonra ez esetben úgy kell tekintenünk, mint a Muszume Dódzsódzsi című kabuki-darab előadásához"? megfelelő színpadra. Az tehát, hogy a 80 nap alatt a Föld körülben Verne által leírt (sem kabuki, sem sinpa, hanem) akrobatikus produkció kulturális pozíciójának koordinátáit egy tradicionális színjátéktípus autentikus, de londoni színrevitele mozdítja el, , Megfordítja" az eurocentrikus és kolonizációs szemléletet: egy Japán-központú világ jelenik meg, ami egyértelműen utal az ország nagyhatalomként és gyarmatosítóként való fellépésére. A japán-kínai és a japán-—orosz háborút követően a kelet-ázsiai ország ugyanis — mint arról már szó volt — egyértelműen potenciális nagyhatalommá vált, s 1909-ben Korea annektálásával gyarmatosító országként jelent meg a térségben. Az eurocentrikus szemlélet , kifordításához" hasonlóan legalább ennyire jelentős változtatás — híven Otodzsiró elképzeléséhez —, hogy a japán verzióból 58 Uo., 32, 87. 59 Lásd bévebben: Kano: Acting Like a Woman in Modern Japan, 95-104.
