Oldal 255 [255]
KAVAKAMI OTODZSIRÓ: A SZEIGEKI LÉTREHOZÓJA
Otodzsiró már ebben az évben bemutatta a darabot akkori színházában, a
Kawakami-zában. 1910-re azonban a társulat már sokat változtatott a történeten:
teljesen japánná formálták. A címben 80 nap helyett 70 szerepelt, jelezve részben
a közlekedés fejlődését 1872 és 1910 között, főként azonban fricskaként hangsú¬
lyozva, hogy a japänok „lepipäljäk” az európaiakat, a könyvbeli fiktív szereplőket
és Nelly Blyt újságírót is, aki 72 nap alatt járta be ezt az utat a regény születése
után." Az eredeti művel ellentétben nem Phileas Fogg és Passepartout, hanem
Fukuhara Takeo és Hacuta Dzsódzsi indul útnak, hogy immár 70 nap alatt érjen
Oszakából Oszakába. Útjuk főbb állomásai: San Francisco, London, egy indiai
templom, Hong Kong és Kobe. Az előadás nyitójelenetében megkötött fogadás
kijelöli az egész cselekmény témáját: Fukuharát az motiválja, hogy utazásával
bebizonyítsa, ő igazi sinsi ífH-E, modern úriember. Verne hőse, Phileas Fogg az út
derekán Yokohamában egy japán előadást tekintett meg, a Tengu isten személyes
oltalmát élvező, hosszú orrú orrondiak produkcióját. Ez a motívum szintén visz¬
szatért a színpadi adaptációban, rögtön a darab elején, mikor Dzsódzsi gazdája
klubjában bemutat egy táncot hosszú orrú Tengu maszkban. Így eza momentum,
mely az eredeti verzióban Japán egzotikus és különös voltát hivatott bemutatni,
az előadásban egyszerű társasági eseménnyé alakul. Ugyanez figyelhető meg a
brit főváros esetében is. Verne regényében a kiindulási pont és a végcél — London
— magát a , civilizációt", egy hatalmas gyarmatbirodalom központját jelképezte.
Ezzel szemben Otodzsiró átiratában az út felén a szereplők Londonba mint útjuk
egyszerű állomására érkeznek. Itt ők is egy színielőadást látnak, mely azonban
továbbra is japán produkció, sőt egy olyan japán produkció, mellyel korábban
óriási sikereket értek el Európában: Londonra ez esetben úgy kell tekintenünk,
mint a Muszume Dódzsódzsi című kabuki-darab előadásához"? megfelelő szín¬
padra. Az tehát, hogy a 80 nap alatt a Föld körülben Verne által leírt (sem kabuki,
sem sinpa, hanem) akrobatikus produkció kulturális pozíciójának koordinátáit
egy tradicionális színjátéktípus autentikus, de londoni színrevitele mozdítja el,
, Megfordítja" az eurocentrikus és kolonizációs szemléletet: egy Japán-központú
világ jelenik meg, ami egyértelműen utal az ország nagyhatalomként és gyarma¬
tosítóként való fellépésére. A japán-kínai és a japán-—orosz háborút követően a
kelet-ázsiai ország ugyanis — mint arról már szó volt — egyértelműen potenciális
nagyhatalommá vált, s 1909-ben Korea annektálásával gyarmatosító országként
jelent meg a térségben.
Az eurocentrikus szemlélet , kifordításához" hasonlóan legalább ennyire je¬
lentős változtatás — híven Otodzsiró elképzeléséhez —, hogy a japán verzióból
58 Uo., 32, 87.
59 Lásd bévebben: Kano: Acting Like a Woman in Modern Japan, 95-104.