Oldal 253 [253]
OCR
KAVAKAMI OTODZSIRÓ: A SZEIGEKI LÉTREHOZÓJA lényeges, kb. négy, négy és fél órára csökkentése; a színházépületek struktúrájának és látványának nyugatiasítása; a nézőtér teljes elsötétítése, a cselekmény főszínpadra való pozicionálása (a hanamicsi mellőzése, illetve eltörlése); nyugati típusú, realista díszletek és kellékek használata; a színpadi smink természetessé tétele; elektromos világítás használta — a jelenetváltások segítésére is; a színészek társadalmi státuszának emelése." A reformokban fontos szerep jutott Szadajakkónak is, hiszen elsősorban az ő megjelenése legitimálta a női színjátszást, s Otodzsiró is már szinte kizárólag színésznőket használt az onnagaták helyett előadásaiban. Ennek ellenére a nyugati daraboktól eltérően — a nőies jelleg háttérbe szorítása miatt — kerülte a romantikus, nőközpontú előadások bemutatását, helyette olyan hősök jelentek meg rendezéseiben, akik hűségesek a nemzetükhöz, engedelmesek urukkal szemben, kockáztatják életüket a szülőtiszteletért, vagy épp képesek feláldozni életüket a becsületért. A szenvedély és szerelem helyett a legtöbb esetben - kiváló példa erre a későbbi A világ körül című előadásuk — a giri 7éHE, a kötelesség győzedelmeskedik. Otodzsiró tehát elsősorban a nyugati előadások dramaturgiáját, szerkezetét vette át, nem pedig a temäjukat.°? Fő céljai közé tartozott továbbá a tánc elkülönitese a drämätöl, elkepzeleseben pedig a kizárólag dialógusokra épülő kortárs témák színpadra állítása mellőzi a kabuki-szerű narratívát és felesleges zenei és tancbetéteket, vagyis egy nyugati jellegű logocentrikus színház megteremtésére tett kísérletet. Ezen előadásait nevezte szeigekinek IE]. Azt, hogy Otodzsiró gondolkodása milyen szorosan kötődik a kelet-ázsiai tradicionális gondolkodásmódokhoz jól tükrözi a szei IE frasjegy (illetve terminus, a kinaiban zheng) hasznalata, melynek az , igaz", , helyes”, ,egyenes” jelentéseket lehet tulajdonitani, de ezen feliil vilagos jelentéssel bír a konfuciánus értékeken nevelkedett japánok számára is. Az irasjegyet ugyanis Kínában tipikusan a konfuciánus értékrendhez kapcsolódva hosszú évszázadok óta használják mint bevett kifejezést valamilyen eredetileg jól működő, ám később eltorzult dolog helyreállítására.? Ezáltal a mindenképpen újító szándékú tanítás, esetleg reform úgy lép fel az eddig jól működővel szemben, mint amely nem tesz mást, mint helyrehozza az adott dolgot, esetünkben kiegyenesíti az elhajlott színházat, a kabukit."" Vagyis Otodzsir6 vallaltan úgy kezdi meg az átalakítást, hogy a létező hagyományt nevezi torznak, melyet ő fog újra helyessé, egyenessé tenni a társulatával. 51 Vö.: Anderson: Enter a Samurai, 497. és Kano: Acting Like a Woman in Modern Japan, 77. 52 Kano: Acting Like a Woman in Modern Japan, 76-77. Vö.: Värnai Andräs: Az „egyenes nevek” a „nemes ember” egyenessege. Konfuciänus nyelvértelmezés és értékelmélet, Tévol-keleti Tanulmänyok, IL. évf., 2010/2, 3-26. VG.: a kabuku ’elhajolni jelentésével.
