Oldal 233 [233]
OCR
A JAPÁN MÉDIA-BOCSÁNATKÉRÉSEK SZERKEZETI VÁLTOZÁSAI AZ ELMÚLT 30 ÉVBEN A 2. és 3. képen megfigyelhető, hogy a 2. fotózási szöge a nyilvános bocsánatkérés szögével megegyező, csak a képről a károsult hiányzik, a 3. képen már azt látjuk, hogy közvetlenül felénk, azaz a kamerák felé fordulva, tőlünk elnézést kérve fotózzák a bocsánatkérőt. Nem véletlen, hogy a közbocsánatkérésnél közkedvelt lett ez a fotózási stílus és maguk a japánok is sokszor megmosolyogják a kopasz fejtetők felsorakozását a média-bocsánatkérések képein. Bár az átlagos néző szemszögéből nézve kissé elgondolkodtató lehet a fotó, hogy miért felém hajol a cégvezető és miért tőlem kér elnézést, mikor nekem semmilyen kárt nem okozott, a kárt okozó szemszögéből kényelmes megoldás, hogy egyetlenegy közbocsánatkéréssel pontot tehet a probléma végére. Mindezek mellett a média szemszögéből megvizsgálva is kedvező szituációval találkozhatunk, hiszen a média mint a károsultak képviselője eljátszhatja a becsapott vásárló vagy éppen a dühös fogyasztó szerepét és szigorú szemmel tekinthet a károsultra, számonkérheti őt, illetve dönthet arról, hogy megfelelő volt-e az előadása, megbocsájt vagy éppen újabb fejhajtásra kényszeríti a vétkest. FORMALIZÁLT BOCSÁNATKÉRÉS A médiának effajta viselkedése és a bocsánatkérésben részt vállalt döntéshozó szerepe alakította ki azt a tipikusan japán bocsánatkérő sajtótájékoztatót, ahol a kárt okozók már többnyire a japán médiának kívánnak megfelelni, ahelyett, hogy arra figyelnének, hogy a valós károsultak megbocsássanak nekik. A média olyannyira megkedvelte döntéshozó szerepét, hogy 2007-ben nem egyszer újabb bocsánatkérésre kényszerítette a kárt okozót, arra hivatkozva, hogy nem volt megfelelő az előadása, nem hajolt túl mélyen, nem voltak megfelelőek a szavai, nem sajnálkozott szívből. Ez a folyamat azt eredményezte, hogy a bocsánatkérők már mit sem törődve a károsultakkal, arra törekedtek, hogy a média szigorú elvárásainak +231 +
