kiemelik a [ce] és a [d ze] hangalak használatát a prefektúrában. A két hang¬
alakhoz hasonlóan a [sel és a [zel differenciálódása a régi japán nyelvben is meg¬
volt, erre példa Rodriguez 1604-es leirata a japán nyelvről, amely megemlíti,
hogy a [sel hangalakot a mai Aicsi prefektúrától keletre használták, míg a mai
Kinki régióban a [ce] hangalak volt használatos. Így következtethetünk arra,
hogy Mie prefektúrában is a [cel ejtésvariánsnak kellett megvalósulnia, azon¬
ban néhány Oroszországban előkerült forrás mást mutat. Ezeket az írásokat
Daikokuja Ködajü (1751-1828)* vitte magával Oroszországba, amikor hajótö¬
röttként több mint tíz éven keresztül Oroszországban élt. Ezekből a forrásokból
kiolvasható, hogy az Edo-korszak második felében Isze városában a [se] és a
[ce], illetve a [ze] hangalak is megjelent. Nagy valószínűséggel ezek a hangta¬
ni változások a Rodriguez-féle leíratok és a Daikokuja által Oroszországba vitt
szövegek keletkezése között alakulhattak ki". Az Edo-korszakban terjedhetett
el Isze tartományban az igeragozás során, az ige hangzóváltozós töve képzése
során megjelenő nyelvjárási sajátosság, az ún. u-onbin, amely az egész régióban
használatos. Eszerint például a kau ( vásárol") ige kapcsolatos alakjának a képzése
során nem a köznyelvi, hangzóváltozós tő segítségével képzett katte alak jelenik
meg, hanem az akaratlagos tővel megegyező ko meghosszabbított variánsa kó
alakban, és így alakul ki a kóte ejtésvariáns.? Hirajama kiemeli azonban, hogy
ez a jelenség nem minden ige esetében realizálódik, ugyanis az utau (énekel) ige
ragozása során nem jelenik meg a hosszított magánhangzó, hanem a ragozott tő
röviden marad és utote alakban jelenik meg." Az ún. u-onbin jelenség nemcsak
a kapcsolatos jelentésű te-forma képzése során jelenik meg, hanem a múlt idő
képzése során is. Így például a tanomu (kér") ige múlt idejű képzése során nem a
köznyelvi tanonda, hanem a hangzóváltozás segítségével tanóda alak jelenik meg.
Isze városban napjainkban a jelenség a nomu (iszik?) ige ragozása során vehető
észre, ahol a nonda köznyelvi alak helyett a nóda alak jelenik meg. Észrevehető,
hogy sem a tanomu, sem a nomu ige nem va-soros ötsoros ragozódású ige, hanem
ma-soros ötsoros ragozódású. Ha megvizsgáljuk a Hógen bunpó zenkoku csizu
A Mie prefektura-beli Kumano városában, illetve Vakajama prefektúra néhány pontján azonban
szörvänykent megmaradt a nanasijubi is, amely példa a prefektúra archaizáló sajátosságára
(Nihon Gengo csizu III/124).
Daikokuja Kódajú Szuzuka városában született, amely a korábbi Isze fejedelemségben, a mai Mie
prefektúrában található. A Sinsomaru (fttAJL) hajó legénységének tagjaként indult el Edóból
1782-ben. Egy vihar miatt azonban kikötöttek Amchitka szigetén, ahol oroszok és az aleut nép¬
csoporthoz tartozó emberek éltek. Később Kamcsatkára, Ohotszkba és Szentpétervárra került,
ahol találkozott francia és orosz elöljárókkal. 1791-ben tért haza Japánba.
Hirajama: Mieken no kotoba, 8.
Ez a jelenség elsősorban a va-soros egysoros ragozódású igék ragozása során jelenik meg. Egyéb
példák: morau (kap) — moróte, arau (mos?) — aróte stb.
Hirajama: Mieken no kotoba, 9.