Oldal 220 [220]
OCR
SÁGI ATTILA b) észak-josinoi nyelvjárás, c) középső-josinoi nyelvjárás, d) noszegavai nyelvjárás, 4. déli nyelvjárás a) tocukavai nyelvjárás, b) kitajamai nyelvjárás — felső-kitajamai nyelvjárás, — alsó-kitajamai nyelvjárás, c) ootói és amakavai nyelvjárás — ootói nyelvjárás, — dorogavai nyelvjárás. Siga prefektúrában beszélt nyelvjárások A nyelvjárás-határok nem minden esetben egyeznek meg a különböző régiók határaival. Ezért van az, hogy az elsősorban a Fukui prefektúra egyes részein beszélt ún. reinani dialektus átnyúlik a Kanszai régióba, holott hagyományosan Fukui prefektúra nem tartozik a régió prefektúrái közé. A dialektust elsősorban a korábbi Vakasza tartományban beszélték, ami ma Fukui prefektúra része. A Csúbu régióban fekvő Fukui prefektúra azonban a Meidzsi-korszak elején, 1871-ben két különálló tartomány, Vakasza és Ecsizen tartományok egyesítésével jött létre. A két tartomány földrajzi sajátosságai igen elérőek, míg Vakasza kevésbé lakott, hegyek közé beékelődött, a tenger felé néző tartomány volt, addig Ecsizen egy szélesebb, laposabb területen feküdt. Ezek a földrajzi sajátosságok lehetnek az okai annak, hogy a két korábbi tartományban beszélt nyelvjárások eltérőek voltak. A Vakasza tartományban élők kevésbé tudtak kapcsolatba kerülni az Ecsizen tartományban élőkkel, viszont könnyebben tartottak kapcsolatot a Kamigata vidéken élőkkel. Tehát igaz, hogy a korábbi Vakasza tartomány a mai Fukui prefektúrához, és ilyetén módon a Csúbu régióhoz tartozik, de nyelvjárási sajátosságok miatt, nyelvészeti szempontok alapján inkább a Kanszai régióhoz kapcsolható. A nyelvjárási sajátosságok tekintetében a Kanszai régió nyelvjárásai közül elsősorban a kiotói nyelvjáráshoz, illetve az ómi és az avadzsi nyelvjáráshoz hasonlít. A tartomány (különösképpen Curuga város) kapcsolata a korábbi fővárossal, Kiotóval igen aktív volt, ami a tartomány nyelvhasználatát is befolyásolta. A térség nyelvjárásának érdekessége, hogy a nyelvtani szerkezetek tekintetében igen sok hasonlóságot mutat a kiotói nyelvjárással, de lexikai tekintetben inkább a Csúbu, illetve Hokuriku vidékek nyelvjárásaira hasonlít. Nyelvjárási + 218 +
