Page 217 [217]
OCR
A KANSZAI RÉGIÓ NYELVJÁRÁSAINAK TIPOLÓGIÁJA A dialektus egyik legérdekesebb sajátossága az igeragozás vizsgálatánál vehető észre, ugyanis a dialektushasználók néhány egysorosan ragozódó igét bizonyos kontextusban ötsorosan ragoznak. Erre példa a deru "kijön, "kimegy" jelentésű ige parancsoló alakja, amelynek egyszerű felszólító módja a köznyelvben dejó, viszont a dialektusban dere alakban realizálódik, mintha ötsoros ragozású lenne az ige." A térségre jellemző másik nyelvtani sajátosság a tiszteleti nyelvhasználatban elterjedt te partikulával ellátott szerkezet, mely szintén csak erre a dialektusra jellemző." A köznyelvi tiszteleti beszédmódok közül a passzív szerkezettel képzett tiszteletiségi kifejezéshez hasonlít, így ez a nyelvjárási szerkezet mérsékelten tiszteleti kifejezésnek tekinthető. Példák: magyar jelentés: A tanár jön. köznyelvi kifejezés: Szenszei ga ikaremaszu. ( iku [jön] ige passzív alakba ragozott formája - maszu udvariassági toldalék, amely igék után áll) nyelvjarasi kifejezés: | Szenszei ga itte deszu. (= iku [’jön’] jelentesü ige te partikuläval ellätott alakja + deszu udvariassägi toldalek, amely ältaläban melleknevek, nevszök stb. utän äll) Forrás: Kamata, 1982 alapján." Az avadzsi nyelvjárás a Hjógo prefektúra déli részén fekvő Avadzsi-szigeten (AB's) használt. A dialektust Negita Rjúsó alapján három részre oszthatjuk területi széttagoltság szerint:?? 1. északi típus (EMA), 2. kézéps6 tipus (PATS) 4, 3. délitipus (FAM a)? . Kamata Rjödzsi: Hjögo ken hogen bunpé no kenkju, Tokié, Szakura, 1982, 52-53. A dialektusban használt te tiszteleti partikula nem azonos a sztenderd japán nyelvben megjelenő mellékmondatokat, határozós szerkezeteket, illetve segédigéket a főigéhez kapcsoló te partikulával. Kamata Rjodzsi (szerk.): Hjógo ken no hógen csizu, Kóbe, Kóbe sinbun szógo suppan szentá, 1999. Negita Rjúsó: Avadzsi hógen no kenkjú, Kóbe, Kóbe sinbun suppan szentá, 1968. Ide tartozik a korábbi Kavacsi és Jamato tartományokban beszélt dialektusra hasonlító nyelvjárás. Ide tartozik a korábbi Izumi tartományban, illetve Vakajama városban beszélt dialektusra hasonlító nyelvjárás. Ide tartozik a Tokusima városban beszélt dialektushoz hasonló nyelvjárás. * 215
