Page 217 [217]
A KANSZAI RÉGIÓ NYELVJÁRÁSAINAK TIPOLÓGIÁJA
A dialektus egyik legérdekesebb sajátossága az igeragozás vizsgálatánál vehető
észre, ugyanis a dialektushasználók néhány egysorosan ragozódó igét bizonyos
kontextusban ötsorosan ragoznak. Erre példa a deru "kijön, "kimegy" jelentésű
ige parancsoló alakja, amelynek egyszerű felszólító módja a köznyelvben dejó,
viszont a dialektusban dere alakban realizálódik, mintha ötsoros ragozású lenne
az ige." A térségre jellemző másik nyelvtani sajátosság a tiszteleti nyelvhasz¬
nálatban elterjedt te partikulával ellátott szerkezet, mely szintén csak erre a
dialektusra jellemző." A köznyelvi tiszteleti beszédmódok közül a passzív szer¬
kezettel képzett tiszteletiségi kifejezéshez hasonlít, így ez a nyelvjárási szerkezet
mérsékelten tiszteleti kifejezésnek tekinthető.
Példák:
magyar jelentés: A tanár jön.
köznyelvi kifejezés: Szenszei ga ikaremaszu.
( iku [jön] ige passzív alakba ragozott formája - maszu udvariassági
toldalék, amely igék után áll)
nyelvjarasi kifejezés: | Szenszei ga itte deszu.
(= iku [’jön’] jelentesü ige te partikuläval ellätott alakja + deszu udva¬
riassägi toldalek, amely ältaläban melleknevek, nevszök stb. utän äll)
Forrás: Kamata, 1982 alapján."
Az avadzsi nyelvjárás a Hjógo prefektúra déli részén fekvő Avadzsi-szigeten
(AB's) használt. A dialektust Negita Rjúsó alapján három részre oszthatjuk
területi széttagoltság szerint:??
1. északi típus (EMA),
2. kézéps6 tipus (PATS) 4,
3. délitipus (FAM a)? .
Kamata Rjödzsi: Hjögo ken hogen bunpé no kenkju, Tokié, Szakura, 1982, 52-53.
A dialektusban használt te tiszteleti partikula nem azonos a sztenderd japán nyelvben meg¬
jelenő mellékmondatokat, határozós szerkezeteket, illetve segédigéket a főigéhez kapcsoló te
partikulával.
Kamata Rjodzsi (szerk.): Hjógo ken no hógen csizu, Kóbe, Kóbe sinbun szógo suppan szentá, 1999.
Negita Rjúsó: Avadzsi hógen no kenkjú, Kóbe, Kóbe sinbun suppan szentá, 1968.
Ide tartozik a korábbi Kavacsi és Jamato tartományokban beszélt dialektusra hasonlító
nyelvjárás.
Ide tartozik a korábbi Izumi tartományban, illetve Vakajama városban beszélt dialektusra
hasonlító nyelvjárás.
Ide tartozik a Tokusima városban beszélt dialektushoz hasonló nyelvjárás.
* 215