OCR
SÁGI ATTILA 1. szuccui nyelvjärés (HE À), 2. kavacsi nyelvjárás (1375), 3. izumi nyelvjaras (FUR 77S). Ezek mindegyikét még további alcsoportokra osztotta, így összesen hat alcsoportotot különített el. Oszaka város nyelvjárását a szeccui nyelvjárás alcsoportba osztotta. Elmondható azonban, hogy Oszaka város nyelvjárása sem egységes, attól függően, hogy a város melyik részéről van szó. Oszaka város Szenba (#3) kerületében például egy, csak a térségre jellemző szókinccsel bíró nyelvezet alakult ki, amelynek lexikája és nem túl udvarias mivolta elsősorban a kereskedelmi nyelvezettel hozható összefüggésbe. A prefektúrában használt dialektusok jellemzője volt korábban, hogy számos olyan hangtani elemet őriztek meg, amelyek korábban a régi japán nyelv részei voltak, és nem találhatók meg a sztenderdizált japán nyelvben. Ilyen hangtani sajatossag volt a [kwa] és a [gwa] hangalak megléte, vagy az tn. joccugana-jelenség megléte is, de ezek a sajátosságok a modern dialektusban már nincsenek meg. A Kanszai vidék nyelvjárásai közül a kiotói mellett az oszakai dialektus a legnépszerűbb, ezért számos szakkönyv és szaktanulmány foglalkozik a modern dialektus jellemzőivel. Ezek mindegyike kiemeli a tagadószerkezet sajátos képzését. Az irodalmi japán nyelv és az oszakai nyelvjárás egyik legszembetűnőbb különbsége az igék tagadásában van. Az irodalmi nyelvben az ige megfelelő alakjahoz, a tagadötöhöz a -nai tagadötoldalekot teszik. A nyelvjaräs azonban a ~hen toldalékot vagy annak valamilyen változatát használja." Hjógo prefektúrában beszélt nyelvjárások Hjógo prefektúrában három nagyobb nyelvjárást különítenek el: kóbei nyelvjárás, bansúi nyelvjárás és az Avadzsi sziget nyelvjárása. Külön érdekesség, hogy ezek közül Okumura a kóbei nyelvjárást a középső nagy nyelvjárásövezetbe sorolta, a bansúi nyelvjárást és az Avadzsi szigeten beszélt dialektusokat a külső nyelvjárásövezetbe osztotta. A kóbei nyelvjárás Kóbe város és környékén használt dialektus, a bansúi nyelvjárást a korábbi Harima történelmi tartomány nyelvjárása, amelynek központja a mai prefektúra második legnagyobb városa Himedzsi volt. 18 A -hen tagadótoldalékról részletesebben lásd Sági Attila: A tagadószerkezetek sokszínűsége a japán nyelvben — Egy sajätos tagadöszerkezet a Kanszai vidék nyelvjárásaiban, in Gecső Tamás — Szab6 Mihaly (szerk.): Az ellentétek nyelvi és nonverbális kifejezésének lehetőségei, Budapest, Tinta Kiadö, 2017, 200-207. + 214 +