Oldal 216 [216]
SÁGI ATTILA
1. szuccui nyelvjärés (HE À),
2. kavacsi nyelvjárás (1375),
3. izumi nyelvjaras (FUR 77S).
Ezek mindegyikét még további alcsoportokra osztotta, így összesen hat
alcsoportotot különített el. Oszaka város nyelvjárását a szeccui nyelvjárás al¬
csoportba osztotta. Elmondható azonban, hogy Oszaka város nyelvjárása sem
egységes, attól függően, hogy a város melyik részéről van szó. Oszaka város
Szenba (#3) kerületében például egy, csak a térségre jellemző szókinccsel bíró
nyelvezet alakult ki, amelynek lexikája és nem túl udvarias mivolta elsősorban a
kereskedelmi nyelvezettel hozható összefüggésbe.
A prefektúrában használt dialektusok jellemzője volt korábban, hogy számos
olyan hangtani elemet őriztek meg, amelyek korábban a régi japán nyelv részei
voltak, és nem találhatók meg a sztenderdizált japán nyelvben. Ilyen hangtani sa¬
jatossag volt a [kwa] és a [gwa] hangalak megléte, vagy az tn. joccugana-jelenség
megléte is, de ezek a sajátosságok a modern dialektusban már nincsenek meg.
A Kanszai vidék nyelvjárásai közül a kiotói mellett az oszakai dialektus a
legnépszerűbb, ezért számos szakkönyv és szaktanulmány foglalkozik a modern
dialektus jellemzőivel. Ezek mindegyike kiemeli a tagadószerkezet sajátos kép¬
zését. Az irodalmi japán nyelv és az oszakai nyelvjárás egyik legszembetűnőbb
különbsége az igék tagadásában van. Az irodalmi nyelvben az ige megfelelő alak¬
jahoz, a tagadötöhöz a -nai tagadötoldalekot teszik. A nyelvjaräs azonban a ~hen
toldalékot vagy annak valamilyen változatát használja."
Hjógo prefektúrában beszélt nyelvjárások
Hjógo prefektúrában három nagyobb nyelvjárást különítenek el: kóbei nyelvjá¬
rás, bansúi nyelvjárás és az Avadzsi sziget nyelvjárása. Külön érdekesség, hogy
ezek közül Okumura a kóbei nyelvjárást a középső nagy nyelvjárásövezetbe so¬
rolta, a bansúi nyelvjárást és az Avadzsi szigeten beszélt dialektusokat a külső
nyelvjárásövezetbe osztotta.
A kóbei nyelvjárás Kóbe város és környékén használt dialektus, a bansúi nyelv¬
járást a korábbi Harima történelmi tartomány nyelvjárása, amelynek központja
a mai prefektúra második legnagyobb városa Himedzsi volt.
18 A -hen tagadótoldalékról részletesebben lásd Sági Attila: A tagadószerkezetek sokszínűsége a
japán nyelvben — Egy sajätos tagadöszerkezet a Kanszai vidék nyelvjárásaiban, in Gecső Tamás
— Szab6 Mihaly (szerk.): Az ellentétek nyelvi és nonverbális kifejezésének lehetőségei, Budapest,
Tinta Kiadö, 2017, 200-207.
+ 214 +