OCR
A KANSZAI RÉGIÓ NYELVJÁRÁSAINAK TIPOLÓGIÁJA f) igai nyelvjárás: Mie prefektúra észak-nyugati részén, a korábbi Iga tartományban beszélt nyelvjárás, 2. külsö kinki dialektus (HT 5) a) eszak-kanszai nyelvjäräs — tambai nyelvjäräs: akorabbi Tamba tartományban és Maizuru városban beszelt aldialektus, — dél-fukui nyelvjárás: a korábbi Vakasza és Curugi tartományokban beszélt aldialektus, — kohokui nyelvjárás: Siga prefektúra északi részén beszélt aldialektus, b) nyugati kinki nyelvjârés (PEUT KIT +) — bansúi nyelvjárás: a mai Hjógo prefektúrában, a korábbi Harima tartományban beszélt aldialektus, c) keleti kinki nyelvjárás (HTSA A) — iszei nyelvjárás: a mai Mie prefektúrában, a korábbi Isze tartományban beszélt aldialektus, d) déli kinki nyelvjaras (VTECH BS) — kisúi nyelvjárás: Vakajama prefektúra és Mie prefektúra egyes részein beszélt aldialektus, — sima nyelvjárás: a korábbi Sima tartományban beszélt aldialektus, — avadzsi nyelvjárás: a Hjógo prefektúrán található Avadzsi-szigeten beszélt aldualektus. Kiotó prefektúrában beszélt aldialektusok Az Okumura-féle elgondolás szerint a Kiotó prefektúran beszélt nyelvjárások közül a goso, nakagjói, gioni aldilaketusok a Kanszai vidék középső részén beszélt nyelvjárások közé tartoznak, maga a tambai dialektus átmenetet képez a középső és az északi nyelvjárások között. A kiotói nyelvjárás hangtani sajátosságaival korábban Okumura foglalkozott." Vizsgálatai során elsősorban a magánhangzók kérdését írta le. Eszerint a magánhangzók együttállása során az alábbi szabályszerűségek írhatók le a prefektúra nyelvhasználatában: l.at+i-— [e] 2.u+i-— [e] 3.u+i— [i] 1! A Kanszai vidék és elsésorban a kiotöi nyelvjäräsok legfontosabb hangtani sajätossäga a vidék jellegzetes hangstilyrendszere (i bkst 77 EY b keihansiki akuszento). A vidék sajätos hangsúlyrendszerére a tanulmányban nem térek ki. * 211°