Oldal 213 [213]
A KANSZAI RÉGIÓ NYELVJÁRÁSAINAK TIPOLÓGIÁJA
f) igai nyelvjárás: Mie prefektúra észak-nyugati részén, a korábbi Iga tar¬
tományban beszélt nyelvjárás,
2. külsö kinki dialektus (HT 5)
a) eszak-kanszai nyelvjäräs
— tambai nyelvjäräs: akorabbi Tamba tartományban és Maizuru város¬
ban beszelt aldialektus,
— dél-fukui nyelvjárás: a korábbi Vakasza és Curugi tartományokban
beszélt aldialektus,
— kohokui nyelvjárás: Siga prefektúra északi részén beszélt aldialektus,
b) nyugati kinki nyelvjârés (PEUT KIT +)
— bansúi nyelvjárás: a mai Hjógo prefektúrában, a korábbi Harima tar¬
tományban beszélt aldialektus,
c) keleti kinki nyelvjárás (HTSA A)
— iszei nyelvjárás: a mai Mie prefektúrában, a korábbi Isze tartomány¬
ban beszélt aldialektus,
d) déli kinki nyelvjaras (VTECH BS)
— kisúi nyelvjárás: Vakajama prefektúra és Mie prefektúra egyes részein
beszélt aldialektus,
— sima nyelvjárás: a korábbi Sima tartományban beszélt aldialektus,
— avadzsi nyelvjárás: a Hjógo prefektúrán található Avadzsi-szigeten
beszélt aldualektus.
Kiotó prefektúrában beszélt aldialektusok
Az Okumura-féle elgondolás szerint a Kiotó prefektúran beszélt nyelvjárások
közül a goso, nakagjói, gioni aldilaketusok a Kanszai vidék középső részén beszélt
nyelvjárások közé tartoznak, maga a tambai dialektus átmenetet képez a középső
és az északi nyelvjárások között.
A kiotói nyelvjárás hangtani sajátosságaival korábban Okumura foglalko¬
zott." Vizsgálatai során elsősorban a magánhangzók kérdését írta le. Eszerint
a magánhangzók együttállása során az alábbi szabályszerűségek írhatók le a
prefektúra nyelvhasználatában:
l.at+i-— [e]
2.u+i-— [e]
3.u+i— [i]
1! A Kanszai vidék és elsésorban a kiotöi nyelvjäräsok legfontosabb hangtani sajätossäga a vidék
jellegzetes hangstilyrendszere (i bkst 77 EY b keihansiki akuszento). A vidék sajätos hang¬
súlyrendszerére a tanulmányban nem térek ki.
* 211°