Page 209 [209]
OCR
A KANSZAI RÉGIÓ NYELVJÁRÁSAINAK TIPOLÓGIÁJA Kindaicsi-féle csoportositasi rendszer:* 1. belsö nyelvjäräsok (Nm 7 3), 2. középső nyelvjárások (Fin +), 3. külsö nyelvjäräsok (Hm 5 3). Tódzsó két alkalommal is próbálkozott a japán dialektusok rendszerének összeállításával. Korábbi művében elsősorban hangtani kérdések alapján osztályozta a dialektusokat, míg főművének tekinthető 1955-ös írásában hangtani kérdések mellett grammatikai problémákkal is foglalkozott. Két csoportosítási rendszerében eltérő az, hogy míg korai írásában Sikoku sziget dialektusát Csúgoku vidékkel együtt értelmezi, addig későbbi alkotásában a két vidék dialektusát külön nyelvjárásnak jelöli meg. Tódzsó összességében a japán dialektusok tanulmányozása során három nagy nyelvjárásövezetet különített el: kelet-japán nyelvjárások, nyugat-japán nyelvjárások és kjúsú-nyelvjárások. Vele ellentétben néhány évvel később Okumura? a Kjúsú szigetén beszélt nyelvjárásokat az ún. déli-japán nyelvjárások csoportjába helyezte. Mindkettőjük csoportosítása grammatikai különbségeken alapszik. Kindaicsi viszont nemcsak grammatikai, hanem fonetikai különbségeket is figyelembe vett. A Tódzsó-féle csoportosítási rendszer elsősorban fonetikai, grammatikai és lexikológiai eltéréseket vett alapul. A lakosság által használt nyelvjárások öszszehasonlításával készült, ugyanakkor a nyelvjárások között lehetnek átfedések. A három nagy nyelvjárás több kisebb nyelvjárásra oszlik, amelyek tovább bonthatók kisebb tájnyelvekre. Tódzsó kutatásairól összességében elmondható, hogy az észak-japán nyelvjárások csoportjának a Hokkaidótól Aicsi prefektúráig használt nyelvjárásokat tekinti, a nyugat-japán nyelvjárások közé pedig a Csúgoku vidéktől Sikoku szigetéig elterjedt nyelvjárásokat sorolja, Kjúsú szigetét pedig külön nagy nyelvjáráscsoportként képzeli el. Hirajama azonban leírja, hogy a hacsidzsói nyelvjárás annyira eltér a Honsú főszigeten használt nyelvjárásoktól, hogy nem tekinthető a kelet-japán nyelvjárások részének, hanem külön nyelvjárácsoportnak kell tekinteni. További csoportosítási elgondolások közül Cuzuku 1986-os csoportosítása pedig a Gifu és Aicsi prefektúrákban beszélt nyelvjárásokat már nem a kelet-japán nyelvjárások csoportjába sorolja, hanem a nyugat-japán nyelvjárások közé osztja. A nyugati nyelvjárásokkal kapcsolatosan Okumura 1968-ban leírta, hogy a Kjúsú sziget * Kindaicsi Haruhikö (1965) Vatasi no hógen kukaku, in Sibata Takesi — Kató Maszanobu — Tokugava Munemasza (szerk.): Nihon no gengogaku 6. Hógen, Tokió, Taisúkan soten, 1991, 188-211. Okumura Micuo: Högen no kukaku, in Sibata Takesi — Kat6 Maszanobu — Tokugava, Munemasza (szerk.): Nihon no gengogaku 6. Hôgen, Toki6, Taisäkan soten, 160-178. + 207 +
