Page 209 [209]
A KANSZAI RÉGIÓ NYELVJÁRÁSAINAK TIPOLÓGIÁJA
Kindaicsi-féle csoportositasi rendszer:*
1. belsö nyelvjäräsok (Nm 7 3),
2. középső nyelvjárások (Fin +),
3. külsö nyelvjäräsok (Hm 5 3).
Tódzsó két alkalommal is próbálkozott a japán dialektusok rendszerének össze¬
állításával. Korábbi művében elsősorban hangtani kérdések alapján osztályozta
a dialektusokat, míg főművének tekinthető 1955-ös írásában hangtani kérdések
mellett grammatikai problémákkal is foglalkozott. Két csoportosítási rendsze¬
rében eltérő az, hogy míg korai írásában Sikoku sziget dialektusát Csúgoku vi¬
dékkel együtt értelmezi, addig későbbi alkotásában a két vidék dialektusát külön
nyelvjárásnak jelöli meg. Tódzsó összességében a japán dialektusok tanulmányo¬
zása során három nagy nyelvjárásövezetet különített el: kelet-japán nyelvjárá¬
sok, nyugat-japán nyelvjárások és kjúsú-nyelvjárások. Vele ellentétben néhány
évvel később Okumura? a Kjúsú szigetén beszélt nyelvjárásokat az ún. déli-japán
nyelvjárások csoportjába helyezte. Mindkettőjük csoportosítása grammatikai
különbségeken alapszik. Kindaicsi viszont nemcsak grammatikai, hanem fone¬
tikai különbségeket is figyelembe vett.
A Tódzsó-féle csoportosítási rendszer elsősorban fonetikai, grammatikai és
lexikológiai eltéréseket vett alapul. A lakosság által használt nyelvjárások ösz¬
szehasonlításával készült, ugyanakkor a nyelvjárások között lehetnek átfedések.
A három nagy nyelvjárás több kisebb nyelvjárásra oszlik, amelyek tovább bont¬
hatók kisebb tájnyelvekre. Tódzsó kutatásairól összességében elmondható, hogy
az észak-japán nyelvjárások csoportjának a Hokkaidótól Aicsi prefektúráig hasz¬
nált nyelvjárásokat tekinti, a nyugat-japán nyelvjárások közé pedig a Csúgoku
vidéktől Sikoku szigetéig elterjedt nyelvjárásokat sorolja, Kjúsú szigetét pedig
külön nagy nyelvjáráscsoportként képzeli el.
Hirajama azonban leírja, hogy a hacsidzsói nyelvjárás annyira eltér a Honsú
főszigeten használt nyelvjárásoktól, hogy nem tekinthető a kelet-japán nyelvjá¬
rások részének, hanem külön nyelvjárácsoportnak kell tekinteni. További cso¬
portosítási elgondolások közül Cuzuku 1986-os csoportosítása pedig a Gifu és
Aicsi prefektúrákban beszélt nyelvjárásokat már nem a kelet-japán nyelvjárások
csoportjába sorolja, hanem a nyugat-japán nyelvjárások közé osztja. A nyugati
nyelvjárásokkal kapcsolatosan Okumura 1968-ban leírta, hogy a Kjúsú sziget
* Kindaicsi Haruhikö (1965) Vatasi no hógen kukaku, in Sibata Takesi — Kató Maszanobu —
Tokugava Munemasza (szerk.): Nihon no gengogaku 6. Hógen, Tokió, Taisúkan soten, 1991,
188-211.
Okumura Micuo: Högen no kukaku, in Sibata Takesi — Kat6 Maszanobu — Tokugava, Munemasza
(szerk.): Nihon no gengogaku 6. Hôgen, Toki6, Taisäkan soten, 160-178.
+ 207 +