Page 207 [207]
OCR
A KANSZAI RÉGIÓ NYELVJÁRÁSAINAK TIPOLÓGIÁJA ——— a0————— SÁGI ATTILA Sági Attila készülő disszertációjában a Kanszai (Kinki) régió nyelvjárásaiban található nyelvi archaizmusokkal foglalkozik. Olyan nyelvtani szerkezeteket vizsgál, melyek a modern japán köznyelvben már kevésbé léteznek, viszont a dialektusokban még megjelennek. Kutatásaihoz elsősorban rakugo-színpadi előadások szövegeit használja. A régió nyelvjárásainak pontos megismeréséhez fontos, hogy a dialektusok csoportosítási lehetőségeit megismerjük. Ezért a jelen tanulmány célja ismertetni a Kanszai régióban használt nyelvjárások alcsoportjait. Ez a régió Japán egyik fontos, kulturális szempontok alapján kiemelkedő területe. Itt található többek között két korábbi főváros, Nara és Kiotó és a korábbi kereskedelmi központ, Oszaka is. Ez is mutatja, hogy a vidék nyelvjárásaival már számos kutatás foglalkozott, és megpróbálták meghatározni a különböző altípusokat. A tanulmányban ismertetésre kerülnek a különböző alcsoportok és a különböző nyelvjárások legfontosabb tulajdonságai. A nyelvjárások nevének pontos tisztázása miatt néhol szerepelnek a japán nyelvű elnevezések is. A MODERN JAPÁN NYELVJÁRÁSTÉRKÉP Az alábbiakban felvázolom a legfontosabb csoportosítási elméleteket, amelyeket a japán nyelvjárások beosztására készítettek. Tódzsó első csoportosítási elgondolása: 1. Honsú északi részén beszélt nyelvjárások: a) óui nyelvjárás (ÍLJJJJ 7), 1 Tódzsó Miszao: Vagakuni no hógen kukaku, in Sibata, Takesi — Kató, Maszanobu — Tokugava, Munemasza (szerk.): Nihon no gengogaku 6. Hógen, Tokió, Taisúkan soten, 1991, 135—140. + 205 +
