Seite 207 [207]
A KANSZAI RÉGIÓ NYELVJÁRÁSAINAK TIPOLÓGIÁJA
——— a0—————
SÁGI ATTILA
Sági Attila készülő disszertációjában a Kanszai (Kinki) régió nyelvjárásaiban
található nyelvi archaizmusokkal foglalkozik. Olyan nyelvtani szerkezeteket vizs¬
gál, melyek a modern japán köznyelvben már kevésbé léteznek, viszont a dialek¬
tusokban még megjelennek. Kutatásaihoz elsősorban rakugo-színpadi előadások
szövegeit használja.
A régió nyelvjárásainak pontos megismeréséhez fontos, hogy a dialektusok cso¬
portosítási lehetőségeit megismerjük. Ezért a jelen tanulmány célja ismertetni a
Kanszai régióban használt nyelvjárások alcsoportjait. Ez a régió Japán egyik fon¬
tos, kulturális szempontok alapján kiemelkedő területe. Itt található többek között
két korábbi főváros, Nara és Kiotó és a korábbi kereskedelmi központ, Oszaka is.
Ez is mutatja, hogy a vidék nyelvjárásaival már számos kutatás foglalkozott,
és megpróbálták meghatározni a különböző altípusokat. A tanulmányban is¬
mertetésre kerülnek a különböző alcsoportok és a különböző nyelvjárások leg¬
fontosabb tulajdonságai. A nyelvjárások nevének pontos tisztázása miatt néhol
szerepelnek a japán nyelvű elnevezések is.
A MODERN JAPÁN NYELVJÁRÁSTÉRKÉP
Az alábbiakban felvázolom a legfontosabb csoportosítási elméleteket, amelyeket
a japán nyelvjárások beosztására készítettek.
Tódzsó első csoportosítási elgondolása:
1. Honsú északi részén beszélt nyelvjárások:
a) óui nyelvjárás (ÍLJJJJ 7),
1 Tódzsó Miszao: Vagakuni no hógen kukaku, in Sibata, Takesi — Kató, Maszanobu — Tokugava,
Munemasza (szerk.): Nihon no gengogaku 6. Hógen, Tokió, Taisúkan soten, 1991, 135—140.
+ 205 +