Oldal 195 [195]
OCR
A JAPÁN VOKATÍVUSZI MEGSZÓLÍTÁSOK ELEMZÉSE AUDIOVIZUÁLIS FORDÍTÁSBAN hatalma van a hierarchia alacsonyabb fokán állókkal szemben. Ez a gyakorlat érvényesül a családon belüli, munkahelyi, iskolai stb. kommunikációban megvalósuló megszólításokban egyaránt. Beebe és Takahashi" a hatalmi távolságot a hatalmi viszonyban fennálló különbség függvényében nagy és kis hatalmi különbségről beszél. Jelen kutatásban hármas skálán vizsgálom a hatalmi különbségeket: nagy, egyenlő és kis hatalmi különbség. A távolság Brown és Levinson" a távolságot egy adott kontextusban tárgyalja, mint szituációk függvényében változó tényezőt. A japán kultúrában viszont a távolságot az ucsi-szoto relációk függvényében határozzák meg az előzetes kutatások." Kitayama kiemeli, hogy a távolságról szólva különbséget kell tennünk individualista és kollektivista társadalmak között. Míg az individualista társadalmakban főnök és beosztott lehet közeli viszonyban egymással, ennélfogva a köztük lévő távolság kicsi, és informálisabb, közvetlenebb megszólítási formákat is alkalmazhatnak, addig a kollektivista társadalmakban ez elképzelhetetlen. Természetesen a belső és külső körön belül is változhat a távolság mértéke, illetve az személyközi kapcsolat minősége. Spencer-Oatey a távolság következő komponenseit említi: szociális hasonlóság, illetve differencia, a kontaktus gyakorisága, az ismeretség hossza, a bizalmasság vagy az ismertség mértéke, a hasonló gondolkodás tudata a pozitív és a negatív kötődés." Ha az interakciós felek közötti távolságot az ucsi-szoto relációk fényében vizsgáljuk, a fenti tényezők közül a kontaktus gyakorisága, az ismeretség hossza és a bizalmasság vagy ismertség mértéke bír jelentőséggel. Fukushimánál a társadalmi távolság a beszélgetőpartnerek közötti , közelség mértéke", amelyet a következő három paraméter és a hozzájuk rendelt további komponensek határoznak meg. 1. az egyének közötti hasonlóság/különbség (életkor, társadalmi osztály, foglalkozás, biológiai nem, etnikai identitás, hiedelmek, értékrend); 2. mennyire ismerik jól egymást (az ismeretség időtartama, a kontaktus gyakorisága, az önkitárulkozás mértéke); valamint 3. a szimpátia (affektus). A társadalmi távolságot is egy skálán képzeli el, amelynek két végpontját „kicsi” es „nagy” elnevezesekkel lätja el. 7 Beebe, L. M., Takahashi, T.: "Do You Have a Bag?”: Social Status and Patterned Variation in Second Language Acquisition, in Gass, S. et al. (eds): Variation in Second Language Acquisition: Discourse and Pragmatics, Clevedon, Multilingual Matters, 1989, 103-125. Brown — Levinson: Politeness. Kitayama: The Distribution and Characteristics. Spencer-Oatey: Culturally Speaking. Culture, 36. «193 +
