A JAPÁN VOKATÍVUSZI MEGSZÓLÍTÁSOK ELEMZÉSE AUDIOVIZUÁLIS FORDÍTÁSBAN
Az elemzéshez egy párhuzamos japán-magyar korpusz állt rendelkezésemre, a
fordításértékeléshez pedig egy egynyelvű magyar korpuszt használtam. A for¬
dításelemzést hét különböző műfajú japán film szinkron- és rajongói fordításán
végeztem, amely összesen 883 játékpercnyi játékidőt tett ki, és 402 vokatívuszi
megszólítást tartalmazott. (Tokió szonáta; Akhilleusz és a teknős; Nana; Méz és lóhe¬
re; Az alkonyat harcosa; Totoro — A varázserdő titka; Yamadáék a szomszédból című
filmek és magyar hivatalos szinkronfordításuk, valamint rajongói fordításuk.)
Az eredeti magyar korpuszba 722 perc játékidőből álló, a párhuzamos kor¬
pusszal megegyező műfajú magyar filmeket válogattam, amelyek 488 nyelvi pél¬
dát tartalmaztak (vokatívuszi megszólítás).
(Barátok közt; Jóban Rosszban; Konyec — Utolsó csekk a pohárban; A kőszívű
ember fiai; Légy jó mindhalálig; Üvegtigris 2; Hahó, Öcsi!)
A HOUSE-FÉLE MODELL ADAPTÁLÁSA A VOKATÍVUSZI MEGSZÓLÍTÁSOK
ELEMZÉSÉRE
A kutatók egy része az ekvivalenciát a fordítás feltételének tartja." Az ekvivalen¬
cia problémája a fordítástudomány egyik sokat vitatott, igazolt és cáfolt kérdése.
A 60-as, 70-es években a fordítástudományban az ekvivalencia fogalma kapott
jelentős hangsúlyt. A fordítást egy olyan kommunikációs folyamatként értel¬
mezik, amely során az eredeti szöveggel azonos vagy analóg kapcsolatot állíta¬
nak fel." Az ekvivalencia-elméletek megalkotói egy olyan entitásnak tekintik a
szöveget, amely invariánsokat tartalmaz, és amely kisebb egységekre bontható,
úgymint egységek, szintek, nyelvi és szövegszintű kategóriák.
Az egyes kutatók" másféleképpen értelmezik az ekvivalenciát, amelynek
ismertetését jelen tanulmány keretei nem teszik lehetővé.
House? egy nyelvészeti modellt javasol, és elsőként hívja fel a figyelmet arra,
hogy a fordítások, fordítói stratégiák értékelésekor mindenekelőtt pragmati¬
Klaudy Kinga: Bevezetés a fordítás elméletébe, Budapest, Scholastica, 2006.
7 Lawrence Venuti (ed.): The Translation Studies Reader, London and New York, Routledge, 2000,
121.
Eugene A. Nida: Toward a Science of Translating: With Special Reference to Principles and
Procedures Involved in Bible Translating, Leiden, Brill, 1964; Euegen A Nida. — Charles R. Taber:
The Theory and Practice of Translation, Leiden, Bill, 1969; John Cunnison Catford: A Linguistic
Theory of Translation, London, Oxford University Press, 1965; Katharina Reiss — Hans Vermeer:
Groundwork for a General Theory of Translation, Tubingen, Niemeyer, 1984.
House: Translation Quality Assessment: A Model Revisited.