Intenzitás csökkenés/növekedés pontszerű cselekvések megsokszorozódásával
(iteratív- intenzitás változás)
a) kuszu-kuszu /< $< 73 / (halkan, elfojtva nevet, kuncog) — hangutánzó szó
Hon o jominagara kuszu-kuszu varatta. /A® ATR BO<S TC TRIE, |
A könyv olvasása közben halkan kuncogott.
b) bata-bata /IJ7-IJ7-/ (csapkod, verdes) — hangutánzó szó
Taka ga hane o bata-bata szaszeta. /JEA (LIRA. / A sölyom
csapkodott a szarnyaval.
c) bocsa-bocsa IK b»I£5» (pancsolva’, ‘lubickolva’) — hangutänzö-hangu¬
latfestő szó
Kodomo ga mizu no naka de bocsa-bocsa mizuaszobi 0 site iru. /--EAS7K
DP CLS PIES SAUL UTVS, / A gyerekek a vízben pancsolnak/
lubickolnak.
A kettőzött alak a példákban is látható cselekvések ismétlődését eredményezi.
Ezen cselekvéssorok megsokszorozódása járhat intenzitáscsökkenéssel, ezt lát¬
hatjuk a kuszu-kuszu példájánál, és járhat intenzitáserősödéssel is, mint a bata¬
bata vagy a bocsa-bocsa esetében.
(Előre)haladó cselekvés (procedurális)
a) dzsiku-dzsiku /U< U</ (’szivarog’, ’nedvesedik’) — hangulatfest6 szó
Dzsiku-dzsiku sita kizugucsi. /L<U< LÉ, / Szivärgé seb.
b) szuku-szuku / 3 << /(<gyerek, nüvény> gyorsan nő") — hangulatfestő szó
Kodomo va szuku-szuku szeicsé site iru. /-fEILT< T< MELTS, |
A gyerek n6, mint a gomba.
c) pocsa-pocsa /IF 5 &IFE#/ (hangulatfestéként: ‘dundi’, ’pufdk lesz valaki’,
’kigômbôülyôdve’, hangutänzéként: ’frôccskôlve’, ’spriccelve’)
Pocsa-pocsa futotte iru. [E5PIE 52K, / Kigômbôlyôdik/dundi
lesz.
Mindhárom példánál a cselekvés, történés vagy folyamat valamilyen irányba
való alakulását követhetjük nyomon. Ennél a csoportnál a reduplikált alak nem
az ismétlődést, hanem egy egybefüggő folyamat alakulását, előrehaladását jelö¬
li. A dziku-dzsiku a szivárgást, a szuku-szuku a gyors növekedést, a pocsa-pocsa
pedig a hízás folyamatát jeleníti meg.
Teljes reduplikáció a magyar nyelvben
A japán nyelvvel ellentétben a teljes reduplikáció a magyar nyelv onomatopoetikus
szókincsét tekintve nem egy jellemző szóalkotási mód, de ez a megállapítás
nyelvünk egész szókincsére is igaz. A nem onomatopoetikus eredetű szavaknál