Page 148 [148]
OCR
MAYER INGRID jelentés átvitelére, és a kettő értelmi összekapcsolására tett kísérletet Saito és Galt. Saitónál a költő saját magával hozza összefüggésbe a jelzőrudat, Galtnál pedig mint az életét befolyásoló jelenség jelenik meg. Saito (1909) Galt (1982) Now that I despair, What anguish is love! It recks me not what comes of me ;- Now I care not at all though Of Naniwa’s Bay, if thou there wert, Disaster Waves roar; The sea-worn tide-mark I would be If only the tide mark stands To meet the bark that bears my heart. I must, I must be with you! Tehát a miocukusi fordítására három típust találtunk: az egyik példában a vízi útjelző értelmet átvitték, de az életem árán jelentést kihagyták, míg 12 esetben épp a reáliát hagyták ki. A fordítások legtöbbje, 15 mű pedig mindkét jelentést kifejezte a célnyelven. Ezek között a két gondolat összekapcsolásában volt különbség: egyik esetben a tárgyat magához vagy az életéhez hasonlította, esetleg sorsfordítónak tekintette, a másiknál pedig nem teremtett értelmi összefüggést a két sík között. Figyelemre méltó, hogy a jelentéssíkok eredetileg homonímián alapuló kapcsolódása 28-ból 12-szer (4396) hasonlatként jelent meg a célnyelvben. HÁRMAS HOMONÍMIA A disszertációban a kettőnél több jelentéssel bíró kakekotobák fordításának vizsgálatához következett egy pelda, ket vers az Isze monogatariböl (Iszei történetek vagy Isze tôrténetei), amelyekben szerepel a 4412 5 kifejezés. A szónak három jelentése van (énmiattam, egy állat neve, "héja, "páncélja törik"), amelyből egy reälia, és nemcsak kakekotobaként funkcionál, hanem a dzsokotoba ( felvezető fordulat") kapcsolóeleme is. A tizenkét fordításból csak egyben látunk teljes kihagyást. A többiben az első két jelentése kivétel nélkül benne van, a kevésbé hangsúlyosnak tartott harmadikat pedig csak egy példánál vitték át. KAKEKOTOBA-HÁLÓ A fejezet utolsó példája a disszertációban egy négy kakekotobát tartalmazó vaka (az Isze monogatari 104. fejezetéből), amelyben a négy szó mindkét jelentéssíkon s 146
