Page 138 [138]
OCR
MAYER INGRID + Mt. Drear, so called by all. (Honda 1947/1957) + people suspect,/ Who call our place “Hill-o’-Sulks”. (Miyata 1981) + Dreary Hill it’s called, (Galt 1982) + people seem to call this place “Hill of Sorrow.” (Takei 1985) Ennek egy érdekes példája a következő. Formailag tág értelemben vett tükörfordításnak mondható, de az analögiäs forditäsnak, kulturälis adaptäciönak (X {EAs Its, cultural adaptation, kulturelle Adaptierung) is tekinthetö. s heißt doch der Ort,/ an dem ich wohne,/ Jammertal (Nambara 1958) Nambara fordítása a bibliai Siralomvölgy (ang. vale oftears) kifejezessel pröbálja átvinni az Udzsijama beszélő nevét, amely az evilági életre utal. Nemcsak a hegy változik völgyre a fordításban, hanem a remeteként világtól elvonult költő lakóhelye így épp a mindennapi élet forgatagába tevődik át. Ha azonban kakekotoba mindegyik jelentését tükörfordítással visszük át, a szóismétléssel érzékeltetni tudjuk a költői eszköz jelenlétét. A földrajzi név ebben az esetben sincs benne a célnyelvi szövegben. s Da wohn ich, meidend/ Die Welt, drum "Berg des Meidens"/ Nennen den Ort die Leute. (Ehmann 1898) + Gräme mich gar nicht am Gramberg/ wie manch einer wohl meint. (Berndt 1986) ¢ People talk of me as the one/ who fled the sorrows of the world/ only to end up on the Hill of Sorrow. (McMillan 2008) 3. Direkt átvétel tiikorforditassal (155: + MAME HO DFA) A fenti két módszer egyidejű alkalmazása több példán megfigyelhető a korpuszban, és kétféleképpen valósulhat meg. Ezek közül az egyik típusnál földrajzi reáliának tekintik a kifejezést, és a helynevet kétszer viszik át: egyszer direkt, egyszer pedig tükörfordítással. (Tehát az Udzsi-jama kifejezésből az Udzs, mint tulajdonnév direkt átkerül a célnyelvbe, a 4 "hegy" szintén, vagy pedig megfeleltetik neki a célnyelvi köznevet. Ezáltal a "világtól megcsömörlött" a hegy nevének részeként jelenik meg a fordításban, tehát végeredményben a hegy elnevezésének magyarázatává alakul.) + Why, people call here Ujiyama. (The “World-sad Hill”)! (Noguchi 1907) + th’ World-wearied Ujiyama - for that is/ What people aptly call the place. (Saito 1909) « Mount Uji; so/ The people all declare/ My life’s a ’Hill of Care’.// (Porter 1909) + And people all declare/ Mt. Uji “the Hill of Care”. (Yasuda 1948) + Mount Uji,/ (...) / Yet people call it “Mount of Sorrows” (Myerscough 1984) s 136"
