Oldal 138 [138]
MAYER INGRID
+ Mt. Drear, so called by all. (Honda 1947/1957)
+ people suspect,/ Who call our place “Hill-o’-Sulks”. (Miyata 1981)
+ Dreary Hill it’s called, (Galt 1982)
+ people seem to call this place “Hill of Sorrow.” (Takei 1985)
Ennek egy érdekes példája a következő. Formailag tág értelemben vett tükör¬
fordításnak mondható, de az analögiäs forditäsnak, kulturälis adaptäciönak (X
{EAs Its, cultural adaptation, kulturelle Adaptierung) is tekinthetö.
s heißt doch der Ort,/ an dem ich wohne,/ Jammertal (Nambara 1958)
Nambara fordítása a bibliai Siralomvölgy (ang. vale oftears) kifejezessel prö¬
bálja átvinni az Udzsijama beszélő nevét, amely az evilági életre utal. Nemcsak
a hegy változik völgyre a fordításban, hanem a remeteként világtól elvonult költő
lakóhelye így épp a mindennapi élet forgatagába tevődik át.
Ha azonban kakekotoba mindegyik jelentését tükörfordítással visszük át, a
szóismétléssel érzékeltetni tudjuk a költői eszköz jelenlétét. A földrajzi név ebben
az esetben sincs benne a célnyelvi szövegben.
s Da wohn ich, meidend/ Die Welt, drum "Berg des Meidens"/ Nennen den
Ort die Leute. (Ehmann 1898)
+ Gräme mich gar nicht am Gramberg/ wie manch einer wohl meint. (Berndt
1986)
¢ People talk of me as the one/ who fled the sorrows of the world/ only to end
up on the Hill of Sorrow. (McMillan 2008)
3. Direkt átvétel tiikorforditassal (155: + MAME HO DFA)
A fenti két módszer egyidejű alkalmazása több példán megfigyelhető a korpusz¬
ban, és kétféleképpen valósulhat meg. Ezek közül az egyik típusnál földrajzi
reáliának tekintik a kifejezést, és a helynevet kétszer viszik át: egyszer direkt,
egyszer pedig tükörfordítással. (Tehát az Udzsi-jama kifejezésből az Udzs, mint
tulajdonnév direkt átkerül a célnyelvbe, a 4 "hegy" szintén, vagy pedig meg¬
feleltetik neki a célnyelvi köznevet. Ezáltal a "világtól megcsömörlött" a hegy
nevének részeként jelenik meg a fordításban, tehát végeredményben a hegy el¬
nevezésének magyarázatává alakul.)
+ Why, people call here Ujiyama. (The “World-sad Hill”)! (Noguchi 1907)
+ th’ World-wearied Ujiyama - for that is/ What people aptly call the place.
(Saito 1909)
« Mount Uji; so/ The people all declare/ My life’s a ’Hill of Care’.// (Porter
1909)
+ And people all declare/ Mt. Uji “the Hill of Care”. (Yasuda 1948)
+ Mount Uji,/ (...) / Yet people call it “Mount of Sorrows” (Myerscough 1984)
s 136"