Page 137 [137]
OCR
A KÖLTŐI ESZKÖZÖK FORDÍTÁSA A KLASSZIKUS JAPÁN VERSEKBEN ¢ The hill that’s called Yoouji (Dickins 1865 = Dickins A)* ¢ Yo-uji men my mountain call, (Dickins 1866 = Dickins B) ¢ men may call it Uji mountain (Komiya” [Komija] 1908) Dickins A és B valtozataibana L265 egészét a hegy neveként értelmezte, mert nem vette észre a kakekotoba jelenlétét, vagy költői eszközként nem tulajdonított neki különösebb jelentőséget. Dickins 1866-os könyvének jegyzetei között szerepel a, Yowouji, name of a hill near Kioto" tétel. Későbbi részleges, harmadik (C) fordításában nem szerepel ez a vers, de az utolsó, teljes Hjakunin issu (D) változatban igen, és inmár kakekotobaként értelmezve. Komiya egész könyve a Dickins B-változat igen erős hatását mutatja, és ennél a versnél is csupán a hegy nevét javította ki, a kakekotoba jelenlétét figyelmen kívül hagyta. A pun fordítási technikái alapján ez a ,pun -non-pun" módszere, tehát a kakekotoba egyik jelentésrétegével szemben a kihagyás technikáját alkalmazzák. A kakekotoba azonban nem csupán díszítőelem, hanem az adott formai követelmények között egy alapvető jelentésgazdagító eszköz. Egy ilyen kihagyás részleges ugyan, de nagymértékben csökkenti az átadott információ mennyiségét. A versforma (mora- vagy szótagszám) kötöttsége miatt a kompenzáció alkalmazására gyakran nincs mód, és a klasszikus japán költészet egyik fő jellegzetessége rejtve marad a célnyelvi olvasó előtt. Megoldást kínálhat, ha ezt a módszert másokkal ötvözzük, például a földrajzi név direkt átvételéhez magyarázatot fűzünk (,magyarázat és parafräzis”). Az alábbi példa esetében ezen felül még lábjegyzet is segíti a megértést. + the hill of Uji--/ and well the name too ominous/ of this evil world remindeth.// Jegyzet: Uji, in syllabic ushi, evil. (Dickins D-ford. 1909.) 2. Tükörforditäs Ezzel a mödszerrel a földrajzi nev nem jelenik meg a forditäsban, mivel a jelentesere helyezik a nagyobb hangsülyt. A korpusz szerint az angol és német fordításokban kétféleképpen valósulhat meg. Az egyik esetben a hegy neve helyett a világtól megcsömörlött" tükörfordítását alkalmazzák, tehát a két, kakekotobával összeláncolt kifejezésből a másik egészét áthozzák az utamakurához, így mindkét jelentés megjelenik a fordításban, csupán a konkrét földrajzi név marad ki: + Men have named a “Mount of Gloom.” (MacCauley 1899/1917) * A szerző a tanulmányban zárójeles felsorolásként a fordítókat és a fordítások idejét jelöli (szerkesztői megjegyzés). 2 A japán neveket magyaros átírásban közöljük, ez alól csak az angol és német nyelvű fordításkötetekre való hivatkozásokban tettünk kivételt, amikor az adott kiadványban használt átírást követjük, és az első előfordulásnál zárójelben megadjuk a magyaros átírást. «135 +
