Page 137 [137]
A KÖLTŐI ESZKÖZÖK FORDÍTÁSA A KLASSZIKUS JAPÁN VERSEKBEN
¢ The hill that’s called Yoouji (Dickins 1865 = Dickins A)*
¢ Yo-uji men my mountain call, (Dickins 1866 = Dickins B)
¢ men may call it Uji mountain (Komiya” [Komija] 1908)
Dickins A és B valtozataibana L265 egészét a hegy neveként értelmezte,
mert nem vette észre a kakekotoba jelenlétét, vagy költői eszközként nem tulajdo¬
nított neki különösebb jelentőséget. Dickins 1866-os könyvének jegyzetei között
szerepel a, Yowouji, name of a hill near Kioto" tétel. Későbbi részleges, harmadik
(C) fordításában nem szerepel ez a vers, de az utolsó, teljes Hjakunin issu (D)
változatban igen, és inmár kakekotobaként értelmezve. Komiya egész könyve a
Dickins B-változat igen erős hatását mutatja, és ennél a versnél is csupán a hegy
nevét javította ki, a kakekotoba jelenlétét figyelmen kívül hagyta.
A pun fordítási technikái alapján ez a ,pun -non-pun" módszere, tehát a
kakekotoba egyik jelentésrétegével szemben a kihagyás technikáját alkalmazzák.
A kakekotoba azonban nem csupán díszítőelem, hanem az adott formai követel¬
mények között egy alapvető jelentésgazdagító eszköz. Egy ilyen kihagyás rész¬
leges ugyan, de nagymértékben csökkenti az átadott információ mennyiségét.
A versforma (mora- vagy szótagszám) kötöttsége miatt a kompenzáció alkalma¬
zására gyakran nincs mód, és a klasszikus japán költészet egyik fő jellegzetessége
rejtve marad a célnyelvi olvasó előtt.
Megoldást kínálhat, ha ezt a módszert másokkal ötvözzük, például a földrajzi
név direkt átvételéhez magyarázatot fűzünk (,magyarázat és parafräzis”). Az
alábbi példa esetében ezen felül még lábjegyzet is segíti a megértést.
+ the hill of Uji--/ and well the name too ominous/ of this evil world
remindeth.// Jegyzet: Uji, in syllabic ushi, evil. (Dickins D-ford. 1909.)
2. Tükörforditäs
Ezzel a mödszerrel a földrajzi nev nem jelenik meg a forditäsban, mivel a jelen¬
tesere helyezik a nagyobb hangsülyt.
A korpusz szerint az angol és német fordításokban kétféleképpen valósulhat
meg. Az egyik esetben a hegy neve helyett a világtól megcsömörlött" tükörfor¬
dítását alkalmazzák, tehát a két, kakekotobával összeláncolt kifejezésből a másik
egészét áthozzák az utamakurához, így mindkét jelentés megjelenik a fordítás¬
ban, csupán a konkrét földrajzi név marad ki:
+ Men have named a “Mount of Gloom.” (MacCauley 1899/1917)
* A szerző a tanulmányban zárójeles felsorolásként a fordítókat és a fordítások idejét jelöli
(szerkesztői megjegyzés).
2 A japán neveket magyaros átírásban közöljük, ez alól csak az angol és német nyelvű fordítás¬
kötetekre való hivatkozásokban tettünk kivételt, amikor az adott kiadványban használt átírást
követjük, és az első előfordulásnál zárójelben megadjuk a magyaros átírást.
«135 +