OCR
MAYER INGRID "26 néven, és a Ezt a módszert Delabastita is kiemeli , editorial technigues szerkesztő eszközei: a lábjegyzetek, betoldott magyarázatok, fordítói előszavak tartoznak ebbe a kategóriába, tehát nála ebbe a csoportba tartozik a reáliákra alkalmazott , magyarázat és parafrázis" művelete is. Delabastita további két műveletet is megemlít a szdjatékok forditasakor,”’ amelyeket a reáliák kapcsán nem szoktak külön felsorolni. Ezek a ,non-pun — pun" és a "zero - pun" kategóriák. Az előbbi esetében szójátékként fordítunk egy kifejezést, amely a forrásnyelvi szövegben nem az. Az utóbbinál pedig nem valamilyen forrásnyelvi kifejezés fordításaként, hanem csupán egy adandó alkalommal, önkényesen betoldott szójátékról van szó. Azonban mindkettő tulajdonképpen globális kompenzáció, ? amely máshol kihagyott jelentések betoldására, stílusjegyek érzékeltetésére szolgál, és ez magyarázatot adhat arra is, miért nem emelik ki külön a reáliafordítás műveleteinek osztályozásakor. További vizsgálódást igényel, hogy az idegenítésre, az egzotikus szöveg létrehozására törekvő fordítási stratégia eredményeképpen hogyan jelennek meg a reália-betoldások a célnyelvi szövegben. A fent felsorolt műveletek előfordulhatnak önmagukban, de gyakran alkalmaznak többet egyszerre, pl. tükörfordított szóhoz magyarázatot fűznek, vagy egy szójátékot nem szójátékkal adnak vissza, vagy kihagyják, de lábjegyzetelik, esetleg egy másik helyen kompenzálnak. A HJAKUNIN ISSU ÉS A KAKEKOTOBÁK A kakekotoba tehát pun és egyúttal reália, és a költészetnél a formai megkötések is korlátokat szabnak a célnyelvi kifejezéseknek. Mivel a gyakorlat azt mutatja, hogy az angol (és a magyar) fordítás gyakran kisebb szótagszámú, mint a japán forrásszöveg, így formatartó versfordítás mellett is van mód magyarázó betoldásra, kompenzálásra vagy a szójáték kifejtésére, szóismétlésre stb. A kakekotoba egyes vélemények szerint kifejezetten ritkán fordul elő a Hjakunin issuban,? mások rámutatnak, hogy önmagában, egyedüli költői 26 Uo., 604. 7 Uo. 28 Szergej Vlahov — Sider Florin: Nyeperevogyimoje v perevogye, (Moszkva, Mezsdunarodnije otnosenyija, 1980) című munkára támaszkodik Klaudy Kinga: Bevezetés a fordítás gyakorlatába, Budapest, Scholastica, 2002, 155. 29 , (Teika) valószínűleg ki nem állhatta azt az emelkedett költőiséget, amelyet a kakekotobák alkalmazása eredményez egy versben, de ennek a költői eszköznek a léte kikerülhetetlen volt a vaka történelmében, így nem tehette meg, hogy egyszerűen kihagyja a kakekotobát tartalmazó «128 +