Page 115 [115]
OCR
KÉPZŐMŰVÉSZET ÉS IRODALOM INTEGRÁLÁSA A JAPÁN OKTATÁSBAN Ezt támasztja alá Nakakodzsi Kumijonak és munkatársainak egy tanulmánya." Ebben kijelentik, hogy az egyéni kreativitás túlértékelt, tudásunk és kreativitásunk a közösség szokásaiban, környezete tárgyaiban, technológiájában megőrződő kollektív memóriájának terméke. A kollektív vagy társas kreativitás új megvilágításba helyezi a megismerés folyamatát, s így az oktatás kérdését is. Visszautalnék itt Angela W. Little szavaira: a jövőben — tegyük hozzá, az információs társadalom korában -— új követelmény a csoportmunkára nevelés. Szintén Nakakodzsi és társai elemzik az iménti tanulmányban a számítógép és a vizuális képek szerepét a kollektív kreativitásban. Egy olyan számítógépes rendszert dolgoztak ki, mely szó-alapú és kép-alapú mappák segítségével lehetővé teszi személyek, szavak és képek összekapcsolását. A tervezők a másik szemével is »lâthatjäk” a vizuális képeket, így új szempontokra figyelnek fel." A kísérletet most nem ismertetem, számunkra az eredménye fontos: ebben a kísérletben is bebizonyosodott, hogy a számítógép támogatja a kollektív kreativitást. A fenti összefüggésekből kiindulva, a jövőben Japán vonatkozásában és máshol is felértékelődik a csoport, a közösség szerepe a kollektív kreativitás fenntartásában. A fentebb elmondottakban újra felmerült a szó és kép relációjának kérdése. A japán művészet szinkretizáló hagyományában szervesen fonódik össze az írás és a kép, erősen jellemző a vizualitás, és láthattuk azt is, milyen formában jelentkezik ez az iskolai rajzórán, az olvasmányélmény-rajz, illetve az irodalmi élmény képi kifejezésének folyamatában. ,,...ez az ország arra késztet, hogy képekben gondolkodj, és ecsettel írj", mondja találóan Arthur Koestler." A távol-keleti és ezen belül a japán kultúrának e jellemző aspektusát Szőnyi György Endre" poétikatörténeti írására támaszkodva szemléltetném. A rövid tanulmány historiográfiai körképet nyújt szó és kép viszonyáról az európai kultúrkörben. Általánosságban elmondható, hogy szó és kép viszonya a világnak ezen a táján 7 Nakakodzsi Kumijo — Jamamoto Jaszuhiro — Ohira Maszao: A Framework that Supports Collective Creativityin Design using Visual Images, in Creativity and Cognition, Loughborouh, UK, ACM Press, New York, 1999, 166-173. Például, ha a kommunikáció során az egyik tervező , látja", hogy a másik egy konyha képét a shelyes" szóval azonosította, ez felkelti az érdeklődését, alaposabban megnézi a konyha képét, és felfedezi, hogy a konyhai ventilátor fedele lekerekített formájú, és ekkor megérti, hogy miért találta a másik tervező helyesnek a konyha képét. Majd érdeklődni kezd azután is, hogy munkatársa a többi képet milyen szóval társította. Arthur Koestler.: A lótusz és a robot. Második rész: Japán, Tandori Dezső fordítása, Terebess Kiadó, Budapest, 1999, in Terebess Ázsia E-Tár. http://www.terebess.hu/ (Letöltés: 2019. június 27.) Szőnyi György Endre: Ut pictura poesis. Rövid poétikatörténeti vázlat — Zemplényi Ferencnek ajánlva, in Palimpszeszt, 2002/17. (Tanulmányok és műfordítások Zemplényi Ferenc 60. születésnapja tiszteletére) Palimpszeszt, Kulturális Alapítvány. http://magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt/zemplenyi/Utpict-Zempl02.htm (Letöltés: 2019. január 6.) 48 49 e 113"
