Page 114 [114]
VARRÓK ILONA
hetem meg, hogy ne utaljak a japán irodalmi humor egyik legfontosabb eszkö¬
zére, a szójáték különböző formáira, elsősorban a japán nyelvben gazdagon jelen
levő homonimák eltérő jelentésének szokatlan kombinálására."? A biszociáció
a kreativitás minden formájában megjelenik, a művészi és tudományos tevé¬
kenységben, az egyéni és a kollektív kreativitásban. Mikor beszélhetünk kollek¬
tív kreativitásról? Akkor, amikor a biszociációs folyamat két vagy több ember
részvételével megy végbe, illetve tágabb értelemben, amikor más emberekkel,
számítógépes rendszerekkel interakcióba lépve merülnek fel elménkben az új
felismerések." Hutchins és munkatársai mutattak rá először, hogy a megismerés
társas folyamat (megosztott megismerés), Cole és Engeström? pedig a kultúra,
a történelem közegével összefüggésben közelítették meg a kérdést. A következő
pontokban foglalják össze elméletüket."
A kultúra közvetítésének rekurzív, kétirányú hatása van; az emberi tevékenységek
továbbadása szimultán módosítja az alanyt és környezetét.
A kultúra tárgyai anyagiak és szimbolikusak; irányítják az interakciót környeze¬
tünkkel és saját magunkkal. Tágabb értelemben tehát , eszközök? és a fő eszköz a nyelv.
A kulturális környezet, melybe a gyermekek beleszületnek, tartalmazza a korábbi
generációk felhalmozott tudását. Az emberi lény nemcsak saját tapasztalatából, ha¬
nem elődei tapasztalataiból is profitál.
Az emberi viselkedés analizálásának természetes kiindulópontjai a cselekvésrend¬
szerek, az egyének történelmileg meghatározott kapcsolatrendszerei, és közvetlen
kulturális környezete.
A japán társadalom és kultúra homogén volta felerősíti a fentiekben elmon¬
dottakat. Természetesen épül be az iskolai nevelésbe — a művészeti/művészet¬
re nevelésbe — a csoportos tevékenység, a közös gondolkodás, a közös alkotás.
A japán társadalmat erősebben jellemzi a kollektív kreativitás, mint az egyéni.
13 Itt többek között a Tokugava-kori prózairodalomra és a haikai, haiku költészetre gondolok.
A haikuban megmutatkozó kreativitással foglalkozik Szató Kazuhiko tanulmánya: Haiku ni
okeru szózószei (Kreativitás a haikuban), in Dai 23 kai Nihon Szózó Gakkai Kenkjú Happjó Ron¬
bunsú, Nihon Szózó Gakkai, 2001.
Lásd Nakakodzsi Kumijo — Jamamoto Jaszuhiro: Collective Creativity trough Amplifying Repre¬
sentational Talkback: the Use of Two-Dimensional Positioning as a Means for Reflection in Design,
Abstract, Cognitive Science Lab Graduate School of Information Science, 2000.
M. Cole — Y. Engestrôm: A cultural-historical approach to distributed cognition, in G. Salomon
(ed.): Distributed cognitions, New York, Cambridge University Press, 1993, 88-100.
Idézi Jan D. Greenberg — Gary J. Dickelman: Distributed Cognition: A Foundation for Perfor¬
mance Support, in Performance Improvement, 2000/39(6), 18-19.
44
45
46
«112°