Page 109 [109]
OCR
KÉPZŐMŰVÉSZET ÉS IRODALOM INTEGRÁLÁSA A JAPÁN OKTATÁSBAN Az Új Rajz Egyesület 1956-tól kísérletezett olyan komplex esztétikai programokkal, melyeknek hazai példájáról 1974/75-ből Székácsné Vida Mária számolt be.? Az Új Rajz Egyesület kísérleti programjainak eredményét három kötetes munkában foglalták össze, ? különösen kiemelt helyet szentelve az irodalmi alkotás képi feldolgozásának. A második kötetben Mita a következőket mondja: Amikor a gyerekek közvetett élményt fogalmaznak meg képben, fontos, hogy teljesen azonosuljanak azzal, amit ábrázolnak. Ehhez nem elég az irodalmi mű cselekményének megadása. A gyerekeknek el kell képzelniük az irodalmi formában testet öltő főszereplők jellemét, bele kell élniük magukat a szerepekbe. Ezáltal biztosan sikerül elérnünk, hogy mélyebben megértsék a saját életük valóságát. Ez az, amit munkánktól remélünk." A képzőművészet és az irodalom kapcsolata kétfelől közelíthető meg. Hogyan válik az irodalmi élmény a perceptuális tapasztalatokon keresztül, kép és írás váltakozásával képi alkotássá, illetve milyen módon egyesül az irodalom és képzőművészet kapcsolata akkor, amikor a gyermekek egyszerre , írók, költők" és „kepzömüveszek”. A következökben — dolgozatom tárgyának megfelelően — az előbbi elemzésére térek ki részletesebben. IRODALMI ALKOTÁS ÉS KÉPI KIFEJEZÉS A mai japán művészeti nevelés — illetve művészet általi nevelés — azokon az alapokon bontakozott ki, melyeket a Taisó-kori elődök nyomdokain járó, az ötvenes években szerveződő mozgalmak és pedagógiai kísérletek raktak le. A művészeti nevelést érintő oktatási reformok is bizonyára másképpen alakultak volna e bázis nélkül: a 2002-től érvénybe lépett kerettanterv a zuga kószaku tantárgy fő céljaként a művészi kifejező és műelemző foglalkozások? révén megtapasztalható örömöt, az alapvető kreatív művészi alkotóképesség, valamint az esztétikai érzékenység fejlesztését jelölte meg, és nagy hangsúlyt fektetett az Lásd Székácsné: A művészeti nevelés hatásrendszere. Mita Genzsiré — Szuzuki Goré (szerk): Bidzsucu no dzsugjó 1, 2, 3. (A művészet óra 1, 2, 3.), Tokió, Juri Suppan, 1967. Mita Gendzsiró: Kógakunen ni joru bidzsucu kjóiku no kadai (A művészeti nevelés feladata a felsőbb évfolyamokban), in Mita — Szuzuki (szerk): Bidzsucu no dzsugjó 2, 21. A japán kansó kifejezés, amit itt a , műelemzés" szóval fordítottam, szemantikailag valójában nem pontos fordítás, inkább , műélvezetet" jelent. s 107 +
