Seite 109 [109]
KÉPZŐMŰVÉSZET ÉS IRODALOM INTEGRÁLÁSA A JAPÁN OKTATÁSBAN
Az Új Rajz Egyesület 1956-tól kísérletezett olyan komplex esztétikai progra¬
mokkal, melyeknek hazai példájáról 1974/75-ből Székácsné Vida Mária számolt
be.? Az Új Rajz Egyesület kísérleti programjainak eredményét három kötetes
munkában foglalták össze, ? különösen kiemelt helyet szentelve az irodalmi
alkotás képi feldolgozásának. A második kötetben Mita a következőket mondja:
Amikor a gyerekek közvetett élményt fogalmaznak meg képben, fontos, hogy teljesen
azonosuljanak azzal, amit ábrázolnak. Ehhez nem elég az irodalmi mű cselekményé¬
nek megadása. A gyerekeknek el kell képzelniük az irodalmi formában testet öltő
főszereplők jellemét, bele kell élniük magukat a szerepekbe. Ezáltal biztosan sikerül
elérnünk, hogy mélyebben megértsék a saját életük valóságát. Ez az, amit munkánktól
remélünk."
A képzőművészet és az irodalom kapcsolata kétfelől közelíthető meg. Hogyan
válik az irodalmi élmény a perceptuális tapasztalatokon keresztül, kép és írás
váltakozásával képi alkotássá, illetve milyen módon egyesül az irodalom és kép¬
zőművészet kapcsolata akkor, amikor a gyermekek egyszerre , írók, költők" és
„kepzömüveszek”. A következökben — dolgozatom tárgyának megfelelően — az
előbbi elemzésére térek ki részletesebben.
IRODALMI ALKOTÁS ÉS KÉPI KIFEJEZÉS
A mai japán művészeti nevelés — illetve művészet általi nevelés — azokon az
alapokon bontakozott ki, melyeket a Taisó-kori elődök nyomdokain járó, az
ötvenes években szerveződő mozgalmak és pedagógiai kísérletek raktak le.
A művészeti nevelést érintő oktatási reformok is bizonyára másképpen alakul¬
tak volna e bázis nélkül: a 2002-től érvénybe lépett kerettanterv a zuga kószaku
tantárgy fő céljaként a művészi kifejező és műelemző foglalkozások? révén
megtapasztalható örömöt, az alapvető kreatív művészi alkotóképesség, valamint
az esztétikai érzékenység fejlesztését jelölte meg, és nagy hangsúlyt fektetett az
Lásd Székácsné: A művészeti nevelés hatásrendszere.
Mita Genzsiré — Szuzuki Goré (szerk): Bidzsucu no dzsugjó 1, 2, 3. (A művészet óra 1, 2, 3.),
Tokió, Juri Suppan, 1967.
Mita Gendzsiró: Kógakunen ni joru bidzsucu kjóiku no kadai (A művészeti nevelés feladata a
felsőbb évfolyamokban), in Mita — Szuzuki (szerk): Bidzsucu no dzsugjó 2, 21.
A japán kansó kifejezés, amit itt a , műelemzés" szóval fordítottam, szemantikailag valójában
nem pontos fordítás, inkább , műélvezetet" jelent.
s 107 +