Oldal 108 [108]
VARRÓK ILONA
Manapság, ha hagyjuk, hogy [a gyerekek] tetszésük szerint rajzoljanak, olyan
előregyártott sémák jelennek meg, mint az űrkutató rakéta, háború, baba, manga,
minták. Sem a fejükkel, sem a szívükkel nem vesznek részt a rajzolásban. [...] Ha telje¬
sen szabadjára engedjük a gyermekek spontán feltámadó érdeklődését, akármennyire
igyekszünk is változatos témát és anyagot adni nekik, végülis sztereotip látásmódra,
érzésekre, képekre neveljük őket. [...] Fontos a tanár értékítélete és vezető szerepe is,
de méginkább szükséges tudatosítani magunkban, hogy ennek mi a tartalma, milyen
célból, mit és hogyan tanítunk, milyen módon fogadják azt be a gyerekek. Milyen
kapcsolatban állnak a mai gyerekek a természettel, a társadalommal, az emberekkel.
Mi az, ami igazán nagy hatással van életükre, érzelmi tapasztalataikra. Ez az, amit ki
kell derítenünk, és amit tanulmányoznunk kell.?§
Először is [...] az irodalmi történetek és népmesék lerajzolásával azt szeretnénk
elérni, hogy az átélt érzések és a megismerés folyamata a hozzájuk közel álló valós
problémákhoz kötődve segítse a gyermekeket életük saját erőből történő átértéke¬
lésében, képessé tegye őket életük átformálására. Ezt nem lehet elválasztani attól a
kérdéstől, hogy mi magunk, tanárok hogyan élünk, milyen gyermekeket akarunk ne¬
velni. A való életből milyen témákra és hogyan szeretnénk felhívni a figyelmüket? Ha
nincsenek tisztában a saját életük kérdéseivel, akkor nehezen tudják formába önteni
a történet képeit. ?
Másodsorban, a történetkép rajzolása közben a gyermekeknek szükségük van meg¬
figyelőképességükre, fantáziájukra, értelmükre, kifejezőkészségükre, s ahogy halad¬
nak a rajzolásban, addig észre sem vett szépségeket fedeznek fel. ""
Harmadsorban, az egyéni élmény képi megjelenítésétől eltérően az irodalmi anyag
sokkal könnyebbé teszi, hogy az órán egy közös alapról induljunk. A történet formába
öntése szempontjából a vidéki és a városi gyerekek esetében is ugyanaz a kiindulási
alap. A művészet tantárgynak az oktatásban elfoglalt helye felől nézve meg kell ál¬
lapítanunk, hogy az irodalmi alkotás vagy népmese képi feldolgozásának tanítása
rendkívül fontos, mert megvilágítja, hogy mit milyen összefüggésben tanítsunk, hogy
a csoportos gondolkodás eredményeként kell megtalálni a témát, majd formába önteni
azt. 5!
28
29
30
31
Mita: Vatasitacsi no kjóiku, 76.
Uo., 77.
Uo.
Uo.
s 106