Page 107 [107]
OCR
KÉPZŐMŰVÉSZET ÉS IRODALOM INTEGRÁLÁSA A JAPÁN OKTATÁSBAN sárkány költötte, s ettől kezdve gyötri a lelkiismeret, ezért elmegy a sárkányhoz, hogy bocsánatot kérjen tőle. A sárkány nem hibáztatja, azt feleli, hogy a költemény legalább annyira a költőé is, mint a sajátja. A történet egyik lehetséges témája a gyónás. A sárkány képzeletbeli lény, de gyakran úgy jelenik meg az irodalomban, mint az istenek megtestesülése vagy az istenekhez közel álló lény. A bűn meggyónása a sárkány előtt egyenlő az istenek előtt tett gyónással. Ugyanakkor a sárkány is bűnbocsánatra vár. Természetfeletti ereje ellenére nem hagyhatja el a barlangot, mert szerencsétlenséget hozott az emberekre, amikor az erejét próbálta, s a sárkánykirály ezt a büntetést rótta ki rá. A történet végén megjelenik a gyónás szó, tehát értelmezhetjük úgy, hogy Mijazava ezt a motívumot szánta a mű fő témájának. Felfogható úgy is, hogy a központi téma a bocsánatkérés és a türelmes megbocsájtás fontossága. Mindkettejük lelki szükséglete, hogy bocsánatot kérjenek, s hogy bocsánatot nyerjenek. A költő lelke felszabadul, amikor a sárkány megbocsájt neki, s a sárkány is megtapasztalhatja a megbocsájtás örömét. Egy harmadik lehetséges téma a természet. A természetben minden eggyé olvad, minden összefügg, ahogy a sárkány fogalmaz: , Az a vers a te versed, és a felhőinket és szeleinket uraló szellem verse." , Mi magunk is szél vagyunk, felhők vagyunk, víz vagyunk." (Az egyik hallgató értelmezése.) Első olvasásra tehát nem határozható meg könnyen a mű témája. Az elemi iskolában és az alsó középiskolában éppen az a nehéz feladat, hogy a gyerekek ráleljenek a történet témájára, és aztán ebből leszűrjék a saját képükön ábrázolni kívánt témát. A kísérlet során az egyetemi hallgatók próbálták meg értelmezni a történetet és képen megjeleníteni a bennük kialakult képet. A vázlatok készítése, és eközben a mű többszöri ismételt elolvasása során zajlott le bennük az a lelki folyamat, melynek eredménye a műből születő, de már önálló életet élő, saját alkotó fantáziájuk termékeként létrejövő kreatív alkotás, mely ugyanakkor korrelatív módon a mű mélyebb megértéséhez és átéléséhez is elvezet. Az is célja volt a kísérletnek, hogy az irodalom és a képzőművészet ilyen jellegű kölcsönhatásának megtapasztalása során próbáljanak rátalálni a történetkép oktatásának legmegfelelőbb módszerére. A hetvenes évek elején jelent meg az Új Rajz Egyesület egyik alapítójának Mita Gendzsírónak a szerkesztésében egy tanulmánykötet, mely a japáni művészeti nevelés teoretikus és empirikus kérdéseit elemzi." Itt a mese, illetve népmese képi feldolgozásának célját a következőképpen fogalmazzák meg: ” Mita Gendzsirö (szerk.): Vatasitacsi no kjóiku katei kenkjú. Bidzsucu kjóiku (Tanmenet tanulmányunk. A művészeti nevelés), Nippon Kjósokuin Kumiai, Tokió, Hitocubasi Sobó, 1971. e 105 ¢
