Seite 106 [106]
VARRÓK ILONA
mélyen átélt irodalmi élmény. A monogatari no e tehát nem szűkíthető le egyetlen
tantárgyra, a rajz- és kézimunkaórára, integratív szemlélettel kell megközelíte¬
ni."
Tabe arra is figyelmeztet, hogy az irodalmi mű elolvasásakor nem a történet
egyes részeit kell elemezni, a mű egészének kell hatnia, mert ha nem így van, a
képek túlságosan magyarázó jellegűvé válnak. A mű témájának megértése után
a képi ábrázoláshoz kötődő esztétikai élmény feldolgozása hosszabb folyamat.”
Ezért nem az a helyes út, ha megelégszünk az olvasás során elsőként fel¬
bukkanó képek ábrázoltatásával. A gyerekek korábbi percepcióik bevonásával
alkossanak újat, eredetit. Legyen határozott elképzelésük róla, hogy mit is akar¬
nak kifejezni, a kép ne a történetet mesélje el, hanem a történetről meséljen.??
Tacsihara Josikazu viszont rámutat, hogy az irodalmi mű témájának értelme¬
zését sem szabad túlzásba vinni, mert a gyermekek figyelme ellankad, mielőtt a
képek alkotásába kezdenének."
Az irodalmi mű értelmezése és képi ábrázolása közötti összefüggések vizs¬
gálatára folytatott érdekes kísérletről számol be Tacsihara Josikazu.? A Mijagi
Tanárképző Egyetem hallgatóival egy olyan művet választottak feldolgozásra,
mely többféleképpen is értelmezhető, és nem könnyű azonnal megragadni a lé¬
nyegét. Mijazava Kendzsi (1896-1933), híres költő és meseíró Tacu to sidzsin
(A sárkány és a költő) című művéről van szó. Mijazava meséi nem szokványosak,
Tacsihara szerint a tudatosan vagy öntudatlanul a gyermekkorba visszavágyó, a
gyermekkorukra emlékező felnőttek sokkal szívesebben olvassák, mint a gyere¬
kek. Sokszor befejezetlenül érnek véget, nem szolgálnak egyértelmű tanulsággal,
szavai mégis a szívünk mélyéig hatolnak és nehezen körülhatárolható érzéseket
keltenek bennünk." Mijazava egyik legismertebb kötete, a Csúmon no ói rjóriten
(Vendéglő sok rendeléssel) bevezetője is ezt támasztja alá: , Talán vannak ben¬
nük [a történetekben] olyan részek, melyeket nem lehet megérteni, de ezeket a
részeket, én magam sem értem." A sárkány és a költő is az ilyen történetek sorába
tartozik. Egy fiatal költő minden nap kiül egy barlang feletti hegyfokra, hogy
verseket költsön. Elfáradva a versköltésben elalszik, és félálmában egy verset hall,
mellyel egy versenyen nagy elismerést arat, a legnagyobb költőként ünneplik. De
tudomást szerez róla, hogy a verset valójában egy hosszú ideje barlangba zárt
2 Tabe Szumiko: Monogatari no e, 1978, 15.
2 Uo., 19.
3 Uo., 23.
Tacsihara Josikazu: Szögö kjöka geidzsucu no kokoromi. Monogatarie no daizai o csüsin tosite.
(Kísérlet a művészet integrált oktatására. A történetet ábrázoló kép témája alapján), in Szógó
kjóka , geidzsucu" no kjóka katei to kjódzsuhó no kenkjú, Taga Suppan, 1996, 277.
> Uo.
26 Uo., 278.
+ 104 +