Oldal 105 [105]
OCR
KÉPZŐMŰVÉSZET ÉS IRODALOM INTEGRÁLÁSA A JAPÁN OKTATÁSBAN kitartásuk eredményeként megszületik a kép, úgy érezhetik, hogy elértek valamit, az önmegvalósítás önbizalommal tölti el őket. A könyv olvasása során szerzett élmény színekkel és formákkal történő ábrázolásának folyamatában kielégül alapvető önkifejezési szükségletük, és egyszerre fejlődik érzékenységük, értelmük és kreativitásuk." MONOGATARI NO E — TÖRTÉNETKÉP A monogatari no e vagy o hanasi no e egy történet képi megkomponálását jelenti, de nem korlátozódik kizárólag irodalmi élmény feldolgozására. Lehet egyrészt irodalmi mű, mese, népmese ábrázolása, gyakran közös alkotás (képsorozat, képeskönyv, közösen készített nagyméretű kép) formájában, ugyanakkor az is előfordul, hogy maguk a gyermekek válnak írókká, költőkké, meséket, verseket, saját életükből vagy környezetükből merített történeteket írnak, és ehhez készülnek a képek, metszetsorozatok. A kompozíciók elkészítéséhez használt anyagok és technikák is igen változatosak, bő teret engednek a fantáziának. Székácsné Vida Mária ismerteti azokat az ötvenes évek végén kezdődő pedagógiai programokat, melyek a gyermekek lelki, értelmi fejlődése szempontjából is nagyszerű eredménnyel jártak." A japán kerettantervekben a monogatari no e a fantáziarajz (szózóga) egyik részterületeként szerepelt, ami félreértéshez vezetett a pedagógusok egy része körében. Úgy értelmezték, hogy nem kell mélyebben foglalkozni magával az irodalmi alkotással, elegendő a verbális tartalom képi ábrázolása, nem tettek különbséget az irodalmi és a képi téma között. Az így készített képek, képsorozatok értelemszerűen megmaradnak az illusztráció szintjén. Tabe Szumiko hívta fel erre a hibás szemléletre a figyelmet. Az ő meghatározásában a történetkép az irodalmi műre , felelő" kép, ezért készítéséhez elengedhetetlen az irodalmi mű témájának megragadása. Az irodalmi mű témája azonban nem egyenlő a kép témájával. Egy történet képi ábrázolásának előfeltétele az alkotásra ösztönző, Óta Emiko: Csúgakkó ni okeru dokuso kanszóga no sidó (Az olvasmányélmény-rajz irányítása az alsó középiskolában), in Dokuso kanszóga no sidó, Zenkoku Gakkó Tosokan Kjógikai, 1991, 38-45. A szerzö kiváló eredményeket ért el alsó-középiskolában a tantárgy-integráció terén művészet és egyéb tantárgyak (pl. történelem) komplex oktatásában. 1998-ban az NHK televízió »Kokoro no kjdiku” (A lélek nevelése) címmel mutatta be rendkívül nagy visszhangot kiváltó oktatási módszerét. Az olvasmányélmény-rajz alsó középiskolai irányításával kapcsolatban jelen tanulmányban bemutatott gyakorlat elsősorban az Óta Emiko által kidolgozott módszer ismertetése. Lásd Székácsné: Gyermekművészet Japánban. s 103 ¢
