Page 102 [102]
VARRÓK ILONA
természetes következménye annak a ténynek, hogy az olvasmányélmény-rajz
szorgalmazói kezdetben az iskolai könyvtárakkal foglalkozó szakemberek vol¬
tak, s az olvasmányélmény-rajz máig vitatott kérdése, hogy a tanári irányítás az
olvasást vagy a rajzot helyezze előtérbe.
Az olvasmányélmény-rajz oktatását a japán pedagógusok két szakaszra bont¬
ják: az első az olvasás irányítása, melynek során figyelmesen, átéléssel elolvassák
a kiválasztott művet. Ennek érdekében nagyon körültekintően választják ki a
feldolgozandó olvasmányokat. Fontosnak tartják, hogy a gyerekek jól megért¬
sék a tartalmát, és hogy mély benyomást tegyen rájuk, mert ha nem így van, a
képi ábrázolás sem lesz sikeres. A másik az olvasmányélmény más formában —
képi formában -— történő visszaadásának tanári irányítása (a kép megtervezése,
a színek, formák, rajzeszközök és anyagok kiválasztása stb.). A két folyamat a
japán iskolákban szervesen kapcsolódik egymáshoz, megkívánja az anyanyelv¬
irodalomtanár, a rajztanár és az iskolai könyvtáros szoros együttműködését: a
tanmenet közös elkészítését, az elkészült rajzok együttes értékelését, vagyis a
két tantárgy komplex tanítását. Az óraterv közös elkészítésének, a közös ki¬
értékelésnek a tanárok szempontjából is vannak pozitívumai: saját tantárgyuk
szemszögéből nézve új szempontokra hívhatják fel egymás figyelmét, s ez diák¬
jaik mélyebb megértéséhez vezet, ugyanakkor az órák közös irányítása a tanárok
egymás iránti kölcsönös bizalmát is növeli. Az olvasmányélmény-rajz irányí¬
tásával kapcsolatban azonban néhány dologra vigyázni kell. Az első probléma
a tehetségesen rajzoló gyermekek esetében merül fel. Nekik ugyan nem okoz
nehézséget egy rajz vagy festmény elkészítése a történet elolvasása után, de gyak¬
ran inkább a rajztudásukra támaszkodnak, mint a fantáziájukra, hajlamosak a
történet egy kiragadott részletét ábrázolni, és bár a rajz kétségtelenül ügyes, de
felületes, nincs benne mélység, nem érdekes a kép, nem nevezhető kanszöganak,
azaz az olvasás során szerzett benyomásokat, érzéseket ábrázoló képnek. Fontos,
hogy a képi ábrázolás ne váljon illusztrációvá, de az is, hogy ne a könyvben levő
illusztrációk másolása legyen. Az is téves elképzelés, hogy az olvasmányélmény¬
rajz célja a történet szereplőinek vagy jeleneteinek realista ábrázolása. Az olvasás
után a gyermekek szívéből felfakadó érzések, gondolatok kifejezésére sokszor
alkalmasabb az absztrakt ábrázolás. Az alsó és felső középiskolások (12-18 éves
korosztály) kedvelik például a graffiti stílust vagy a manga stílusát.
Az anyanyelv és irodalom tankönyvek olvasmányait úgy válogatják össze,
hogy a művészi értékek mellett az alapvető emberi érzéseket és az általános
emberi értékeket — az emberi jogok tiszteletben tartása, a háború elutasítása, a
s 100 ¬