Oldal 98 [98]
OCR
VARRÓK ILONA legtermészetesebben az anyanyelv/irodalom és a művészet/rajz integrált oktatásában mutatkozik meg. Az oktatás első kilenc évében Japánban sem választják külön az anyanyelv és az irodalom tanítását, és a tantárgy tananyaga úgy épül fel, hogy az interdiszciplináris, komplex nevelést szolgálja, egyben esztétikai, etikai és szociális értéket is közvetítsen.? Az anyanyelv és irodalom tanításának vizuális megközelítését erősítik a japán írásrendszer sajátosságai: a háromféle írásrendszer, a két szótagírás, a hiragana és a katakana, illetve az e kettőnél sokkal nagyobb erőfeszítést igénylő fogalomjelölő kandzsi írásjegyek elsajátításának követelménye. Ez utóbbi eredetét tekintve képírás, a teljes mértékben elvonatkoztató alfabetikus írással szemben sokkal inkább megőrizte képi jellegét, még absztrahálódott formájában sem szakad el végleg a konkrét világtól, a ,szemnek szóló üzenet", a vizuális memóriát , edzi". Az írás művészete, a sodó (,az írás útja"), azaz a kalligráfia iskolai tárgy, s a japán emberek életének szerves része. Rendszeresen rendeznek iskolai szépírásversenyt, és az újévet is , szépírással" kezdik. Január másodikán az újévi ünnepek része az év első írása vagy első festménye, melynek külön elnevezése is van: kakizome. A sodó a művészeti nevelés egyik eleme, másrészt az anyanyelv és irodalom tantárgy, a kokugo tanmenetének is elengedhetetlen része az írás, különösen a kandzsi tanulása, gyakoroltatása. A közel kétezer kandzsi megtanulása hosszú folyamat, a nemzeti alaptanterv a kötelező oktatás első 6 évében tanévekre lebontva meghatározott számú kandzsi elsajátítását írja elő, és a hároméves kötelező alsó középiskolában (csúgakkó) is folytatódik a kandzsik rendszeres tanulmányozása, a kokugo tankönyvek minden fejezetében találunk kandzsi gyakorlatokat. Az irodalom és a képzőművészet, az anyanyelv/irodalom és a művészet/rajz oktatása tehát több szálon is érintkezve a komplex esztétikai nevelés eszköze. A japán komplex nevelést számos vonatkozását lehetne még kiemelni, de most csak e szűkebb területre koncentrálva, a továbbiakban a monogatari no e (történetkép") illetve a dokuso kanszóga (‘olvasmányélmény-rajz") oktatásának jellemzőiről essék szó. DOKUSO KANSZÓGA — OLVASMÁNYÉLMÉNY-RAJZ Az olvasmányélmény-rajz képi önkifejezés az olvasmányélmény alapján, nem az olvasás segédeszköze, hanem művészi alkotótevékenység, s mint ilyennek, önálló léte van. Az olvasás eredményének képi vagy írásos önkifejezési módszere továbblépés a Lásd Jamaoka - Naito: Az irodalomtanítás Japánban, in Sípos Lajos (szerk.): Irodalomtanítás Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Japánban, Olaszországban, Portugáliában, Szovjetunióban és Magyarországon, Honffy Kiadó, 1991, 73—87. +06 +
