Oldal 98 [98]
VARRÓK ILONA
legtermészetesebben az anyanyelv/irodalom és a művészet/rajz integrált oktatá¬
sában mutatkozik meg. Az oktatás első kilenc évében Japánban sem választják
külön az anyanyelv és az irodalom tanítását, és a tantárgy tananyaga úgy épül
fel, hogy az interdiszciplináris, komplex nevelést szolgálja, egyben esztétikai,
etikai és szociális értéket is közvetítsen.? Az anyanyelv és irodalom tanításának
vizuális megközelítését erősítik a japán írásrendszer sajátosságai: a háromféle
írásrendszer, a két szótagírás, a hiragana és a katakana, illetve az e kettőnél sok¬
kal nagyobb erőfeszítést igénylő fogalomjelölő kandzsi írásjegyek elsajátításának
követelménye. Ez utóbbi eredetét tekintve képírás, a teljes mértékben elvonat¬
koztató alfabetikus írással szemben sokkal inkább megőrizte képi jellegét, még
absztrahálódott formájában sem szakad el végleg a konkrét világtól, a ,szemnek
szóló üzenet", a vizuális memóriát , edzi". Az írás művészete, a sodó (,az írás
útja"), azaz a kalligráfia iskolai tárgy, s a japán emberek életének szerves része.
Rendszeresen rendeznek iskolai szépírásversenyt, és az újévet is , szépírással"
kezdik. Január másodikán az újévi ünnepek része az év első írása vagy első fest¬
ménye, melynek külön elnevezése is van: kakizome. A sodó a művészeti nevelés
egyik eleme, másrészt az anyanyelv és irodalom tantárgy, a kokugo tanmenetének
is elengedhetetlen része az írás, különösen a kandzsi tanulása, gyakoroltatása.
A közel kétezer kandzsi megtanulása hosszú folyamat, a nemzeti alaptanterv a
kötelező oktatás első 6 évében tanévekre lebontva meghatározott számú kandzsi
elsajátítását írja elő, és a hároméves kötelező alsó középiskolában (csúgakkó) is
folytatódik a kandzsik rendszeres tanulmányozása, a kokugo tankönyvek minden
fejezetében találunk kandzsi gyakorlatokat. Az irodalom és a képzőművészet, az
anyanyelv/irodalom és a művészet/rajz oktatása tehát több szálon is érintkezve
a komplex esztétikai nevelés eszköze. A japán komplex nevelést számos vonat¬
kozását lehetne még kiemelni, de most csak e szűkebb területre koncentrálva, a
továbbiakban a monogatari no e (történetkép") illetve a dokuso kanszóga (‘olvas¬
mányélmény-rajz") oktatásának jellemzőiről essék szó.
DOKUSO KANSZÓGA — OLVASMÁNYÉLMÉNY-RAJZ
Az olvasmányélmény-rajz képi önkifejezés az olvasmányélmény alapján, nem az ol¬
vasás segédeszköze, hanem művészi alkotótevékenység, s mint ilyennek, önálló léte
van. Az olvasás eredményének képi vagy írásos önkifejezési módszere továbblépés a
Lásd Jamaoka - Naito: Az irodalomtanítás Japánban, in Sípos Lajos (szerk.): Irodalomtanítás
Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Japánban, Olaszországban, Portugáliában,
Szovjetunióban és Magyarországon, Honffy Kiadó, 1991, 73—87.
+06 +