Oldal 82 [82]
OCR
SZABÓ NOÉMI társalkodhatnak, akik viszont a férjük kémjei. Megtudjuk, hogy a feleségek egy évben egyszer jelenhetnek meg nyilvános helyen, de megengedik nekik, hogy testvéreik meglátogassák őket. Házasság alkalmával figyelnek a rangra, főleg az első feleség esetén, de a többi is csak a császár" engedélyével kerülhet ki alacsonyabb rangból. Olvashatunk az esküvői szertartásról is, amely istentisztelettel kezdődik a templomban, ahova előbb a vőlegény és a férfi vendégek érkeznek gyalog vagy kocsin, őket követik a menyasszony és az asszonyok, mindannyian földig érő fedéllel, előttük pedig a zenészek haladnak. A templomban a bonc vagy pap egy bálványkép elé állítja a vőlegényt és a menyasszonyt, akiknek lámpás van a kezében, aztán a jelenlévők szerencsét kívánnak nekik, majd a menyaszszony elégeti a gyerekkori játékait, melyek helyett a vőlegénytől kap ajándékot. A beszámoló részletezi, hogy a násznép ezután a vőlegény házához megy, és itt látják először egymást a házasok. A lakodalmat a 7., 8. napon tartják, ez idő alatt a pár sok ajándékkal kedveskedik egymásnak, a lakodalom végén pedig a menyasszonyt az asszonyi házba kísérik." Szintén a Mindenes Gyűjtemény 1790. május 26-ai számában A nappal kezdésének s számlálásának sok féle módjai című cikkben olvashatjuk, hogy a japánok és a kínaiak is, más népekhez hasonlóan, a nappalt a naplementétől számítják."" A Hasznos Mulatságok 1817/1/33. számában olvashatunk a különböző embertípusokról; a cikk az ötödik embertípusnál az ázsiai tatároknál részletezi a japán és a Jedzo-i (Ezo, Hokkaido) embereket, akikről a következőket írja: jellemző rájuk a ,hoszszas ábrázat, melly felül széles, alul pedig hegyes állon végződik, mélyen fekvő apró szemek, vastag szemhéjakkal, és erős serte forma szemszőrökkel, rövid pisze orr, kidülledt pofák, ritka vékony haj "s ugyan ollyan szakáll, és vastag czomb, rövid lábbal, tsak nem egészen barna színük"". A 2. félév 41. számában a könyvnyomtatás történeténél kínai és japán nyomtatásról is olvashatunk egy keveset arról, hogy a japánok nyomtatnak a saját nyelvükön, de a szerző ezt nem tartja olyan sokra, mivel ezek metszetek, és nem szedhető betűs nyomtatások.? Az 1819/2/49. számban a Tudományok és szép mesterségek Chinában cikkben a kínai hajó, illetve hajózás leírásánál említik Japánt, leírva, hogy akár Japánba, akár Philadelphiába hajózzanak a kínaiak, csak a csillagok alapjan navigalnak.® 18 A császár és a sógun személye a korban sokszor keveredik, az a ritkább, ha el tudják választani a kettőt, az esetek nagy többségében császár alatt a sógun értendő. 19 Geográfia: Japonia vagy Japan, Mindenes Gyűjtemény 1-2., 23. levél, 1789. június 16., 370., 371., 372. 50 A nappalnak kezdésének s számlálásának sok féle módjai: Mindenes Gyűjtemény 4., 16. levél, 1790. május 26., 244. 51 Az ember nemnek külömbségei (Varietates): Hasznos Mulatságok, 1817/1/33, 263. 52 A Könyv-nyomtatás mesterségének történeti: Hasznos Mulatságok, 1817/2/41, 324. Tudományok és szép mesterségek Chinában: Hasznos Mulatságok, 1819/2/49, 379. + 80 +
