Oldal 75 [75]
JAPÁN A KORAI MAGYAR SAJTÓBAN
——— a0—————
SZABÓ NOÉMI
Jelen tanulmány a Károli Gáspár Református Egyetem Történelemtudományi
Doktori Iskolájában készülő Japán híradások a Habsburg Monarchia sajtójának
tükrében című doktori dolgozatnak egy bevezető fejezete, amelyben a szerző a
korai magyar nyelvű sajtóban megjelent, Japánnal kapcsolatos híreket vizsgálja.
A disszertáció célja feltárni, hogy milyen információk jutottak el hazánkba Japánról
Japán megnyitása és a Meidzsi restrauráció, illetve az Osztrák-Magyar Monarchi¬
ával megkötött utolsó egyenlőtlen szerződés időszaka között. Ez volt az az időszak
Európa és Japán történelmében, amikor megindulhatott a komolyabb szintű kom¬
munikáció, és ebben alapvetően lényeges volt, hogy milyen információkkal rendel¬
keznek egymásról. Mindebben magyar szempontból különösen fontos szerepe volt
a sajtónak, mert a 19. század második feléig, amíg nem indultak el magyar utazók
Japánba, és nem hozták magukkal az első kézből szerzett híreket, addig a sajtó és
a könyvkiadók tudták közvetíteni a külföldről szerzett anyagokat. Ehhez szükséges
megvizsgálni azt is, hogy a megnyitás előtt, amikor még szűkebbek voltak a lehe¬
tőségek a tájékozódásra, miket tudhatott meg a hazai olvasó Japánról, milyen kép
kezdett kialakulni erről a távoli országról és ezek mennyire voltak a kor viszonyaihoz
mérten naprakészek, pontosak.
A Japán és Európa kapcsolattörténetével foglalkozó művek nagyon gyakran meg¬
említik, hogy Európában elsőként Marco Polo könyvében lehetett olvasni Japán¬
ról, habár ő maga nem járt ott, az információit közvetett forrásokból szerezte.
Az első tényleges kapcsolatfelvételre egészen 1543-ig várni kellett, amikor a vé¬
letlennek köszönthetően portugál hajótöröttek kötöttek ki Tanegasima szigetén,
Kjúsú mellett. Őket követték a misszionáriusok, elsőként a jezsuita Xavéri Szent
Ferenc, majd más szerzetesrendek, illetve a portugálok után megjelentek a spa¬
nyolok, az angolok és a hollandok is. Ezt az időszakot, egészen a bezárkózásig, az
országegyesítés és az Edo-kor kezdeti időszaka mellett szokták még Japán keresz¬
tény évszázadának is nevezni. A Edo-kor elején — miután Tokugava lejaszunak
«736