Oldal 69 [69]
KOKUGAKU -— A JAPÁN KULTURÁLIS IDENTITÁS KORA ÚJKORI MEGFOGALMAZÁSA
elő, és a kokugaku téziseinek hatását erősítették. A Mitogaku körében is kialakult
az a nézet, hogy törekedni kell a császárt megillető tisztelet , helyreállítására":
a szonnó (tisztelet a császárnak) jelszó fejezte ki ezt a törekvést. Ugyancsak itt
jelent meg konfuciánus, sintó és egyéb elemekből kialakítva egy másik kulcskon¬
cepció is, amely Japán modern történelmének egyik legfontosabb eszmeiségét
adta (1945-ig): a kokutai (nemzettest) fogalma Japán különleges egységét jelölte a
császár által vezetett nép egy testként való megjelenítésével, így jelentése magá¬
ban foglalta a nemzeti egység, nemzeti identitás, nemzeti lényeg értelmezéseket
is.5 Mindehhez a 19. század első felében megfogalmazták a dzsói (az idegenek
kiűzése) jelszót is, amivel összeállt a sógunátus elleni harc jelszava: szonnó dzsói.
A kulturális mozgalomhoz tehát a 19. század elejére politikai célok társultak,
amelyek a meglévő társadalmi és politikai berendezkedés megváltoztatására
irányultak (a császári hatalom visszaállítását célzó eszme, a regnáló sógunátus
ellenében). A nyugati hatalmak Japánban való megjelenésével pedig a kulturális
mozgalom nemzeti mozgalommá is vált, amelynek egyik fő célkitűzése a nemzeti
függetlenség védelme lett, majd a , nyugati hatalmakkal való egyenrangúság"
kivívása.
Amikor az 1850-es évektől kezdve megjelentek a japán partoknál az ország
megnyitását követelő amerikai, angol, francia és orosz hajók, nyilvánvalóvá vált
a Nyugat technikai fölénye, s egy idő után az is, hogy ezzel Japán — akkori viszo¬
nyaival — nem szállhat szembe. 1853-tól 1868-ig tartottak a belső viták, hatalmi
küzdelmek - és néhol katonai összecsapások -— arról, milyen politikát folytasson
az ország ebben a válságos helyzetben. Ebben a 15 évben fontos szerephez jutott
mindaz a szellemi-kulturális irányzat és ideológia, amely a megelőző évszázad¬
ban alakult ki." A sógunátus ellen lázadó tartományok (vezetőik a régi Tokugava
ellenfelek voltak) éppen ezeknek az ideológiáknak köszönhetően tudták a külön¬
böző erőket a Tokugavák ellen egyesíteni: a császári hatalom visszaállításának
programja — mint az ország egységének helyreállítása — a Tokugavák leváltását
jelentette."
96 Aizava Szeisiszai, a Mitogaku egyik vezető tudósa népszerűsítette 1825-ben Sinron (Új ideológia)
című értekezésében, amelyben a szonnó kifejezést is bevezette. Jansen: Meiji Ishin, 5-6.; Marius
B. Jansen: The Meiji Restoration, in Marius B. Jansen (ed.): The Cambridge History of Japan. Vol.
V. The Nineteenth Century, Cambridge, Cambridge University Press, 1989, 308-366., Jansen:
Japan in the Early Nineteenth Century, 111-115.; Wakabayashi: Anti-Foreignism and Western
Learning; Bary — Tsunoda — Keene: Sources of Japanese Tradition, 90-93.
"7 Herschel Webb: The Development of an Orthodox Attitude Toward the Imperial Constitution
in the Nineteenth Century, in Marius B. Jansen (ed.): Changing Japanese Attitudes Toward Mod¬
ernization, Princeton, Princeton University Press, 1965, 167-192., 169.
Janet E. Hunter: The Emergence of Modern Japan, London — New York, Longman, 1989, 163.
98
+ 67 »*