OCR
FARKAS ILDIKÓ jegyeztek be Hirata iskolájában.? Főként Hirata Kanetane tevékenységének volt köszönhető, hogy a Hirata-iskola a Bakumacu idején a társadalom széles rétegeiben elterjedt, és a restauráció mozgalmának vezető szellemi irányzatává vált. Hirata könyvei pedig több ezres példányszámban jelentek meg, 1868 előtt Tama no mihasira című művének tízezer példánya kelt el. A kokugaku eszmeisége az Edo-kor végére (és a Meidzsi-kor elejére) széles körben, vidéken is elterjedt, sőt, a késő Tokugava-kori, vidéki származású kokugaku tudósok még külön elméletet is alkottak a vidéki élet, a mezőgazdaság fontosságáról.?" POLITIKAI HATÁS A kokugaku diskurzusában a japán kulturális és társadalmi jellegzetességek központi témává váltak, azok hangsúlyozása a japán különbözőség megfogalmazását jelentette először Kína, majd ennek mintájára a nyugatiak Japánbeli megjelenése után, a Nyugat ellenében. A kokugaku a sintót tekintette az igaz japán vallásnak, sőt, Japán ősi szelleme megtestesítőjének. A sintó elemei kezdtek megjelenni a politikai gondolatokban is, legfőképpen a császársággal kapcsolatban. Az ősi szövegek megmutatták, hogy egyedül a császár az, aki isteni felhatalmazással Japán felett uralkodhat. A Kodzsikiden és a kokugaku eszmeiség a 19. század első felében nagy intellektuális vitát keltett Japánban. Maga a kokugaku sem volt egységes, többféle irányzata élt, különböző eszmeiséggel, célokkal. Művészeti, filozófiai, poétikai, történészi, vallásfilozófiai tanulmányok születtek, irodalmi, poétikai körök létesültek az országban, egész hálózatát alkotva az intellektuális életnek. Hirata irányzata az Edo-kor végére (és a Meidzsi-kor elejére) az egész országban, vidéken is elterjedt, főként a sintó papság közreműködésével és a tehetős gazdák körében. Hirata tanítványai között nagy számban voltak az egyszerű nép köréből is, tanításai hangot és identitást adtak olyan csoportoknak is, amelyek számára ez korábban nem létezett. A , japánság" ideája a , megfogható valóság" szintjére került. A kokugaku mellett a korszak más fontos szellemi irányzatai is — köztük legfontosabbként a Mitogaku"" — az ideológiai, majd politikai változást segítették "3 Michael Wachutka: Kokugaku in Meiji-period Japan: The Modern Transformation of,, National Learning” and the Formation of Scholarly Societies, Leiden — Boston, Global Oriental, 2013, 4. Harootunian: Things Seen and Unseen, 207. % William G. Beasley: The Modern History of Japan, London, Weidenfeld and Nicolson, 1985, 50-53.; Jansen: Meiji Ishin: The political Context, 5—6.; Jansen: Japan in the Early Nineteenth Century, 111-115.; Wakabayashi: Anti-Foreignism and Western Learning; Bary — Tsunoda — Keene: Sources of Japanese Tradition, 90-93. 94 + 66 +