Oldal 68 [68]
FARKAS ILDIKÓ
jegyeztek be Hirata iskolájában.? Főként Hirata Kanetane tevékenységének
volt köszönhető, hogy a Hirata-iskola a Bakumacu idején a társadalom széles
rétegeiben elterjedt, és a restauráció mozgalmának vezető szellemi irányzatává
vált. Hirata könyvei pedig több ezres példányszámban jelentek meg, 1868 előtt
Tama no mihasira című művének tízezer példánya kelt el.
A kokugaku eszmeisége az Edo-kor végére (és a Meidzsi-kor elejére) széles kör¬
ben, vidéken is elterjedt, sőt, a késő Tokugava-kori, vidéki származású kokugaku
tudósok még külön elméletet is alkottak a vidéki élet, a mezőgazdaság fontos¬
ságáról.?"
POLITIKAI HATÁS
A kokugaku diskurzusában a japán kulturális és társadalmi jellegzetességek köz¬
ponti témává váltak, azok hangsúlyozása a japán különbözőség megfogalmazását
jelentette először Kína, majd ennek mintájára a nyugatiak Japánbeli megjelenése
után, a Nyugat ellenében. A kokugaku a sintót tekintette az igaz japán vallásnak,
sőt, Japán ősi szelleme megtestesítőjének. A sintó elemei kezdtek megjelenni a
politikai gondolatokban is, legfőképpen a császársággal kapcsolatban. Az ősi
szövegek megmutatták, hogy egyedül a császár az, aki isteni felhatalmazással
Japán felett uralkodhat.
A Kodzsikiden és a kokugaku eszmeiség a 19. század első felében nagy intel¬
lektuális vitát keltett Japánban. Maga a kokugaku sem volt egységes, többféle
irányzata élt, különböző eszmeiséggel, célokkal. Művészeti, filozófiai, poétikai,
történészi, vallásfilozófiai tanulmányok születtek, irodalmi, poétikai körök lé¬
tesültek az országban, egész hálózatát alkotva az intellektuális életnek. Hirata
irányzata az Edo-kor végére (és a Meidzsi-kor elejére) az egész országban, vidéken
is elterjedt, főként a sintó papság közreműködésével és a tehetős gazdák körében.
Hirata tanítványai között nagy számban voltak az egyszerű nép köréből is, taní¬
tásai hangot és identitást adtak olyan csoportoknak is, amelyek számára ez ko¬
rábban nem létezett. A , japánság" ideája a , megfogható valóság" szintjére került.
A kokugaku mellett a korszak más fontos szellemi irányzatai is — köztük leg¬
fontosabbként a Mitogaku"" — az ideológiai, majd politikai változást segítették
"3 Michael Wachutka: Kokugaku in Meiji-period Japan: The Modern Transformation of,, National
Learning” and the Formation of Scholarly Societies, Leiden — Boston, Global Oriental, 2013, 4.
Harootunian: Things Seen and Unseen, 207.
% William G. Beasley: The Modern History of Japan, London, Weidenfeld and Nicolson, 1985,
50-53.; Jansen: Meiji Ishin: The political Context, 5—6.; Jansen: Japan in the Early Nineteenth
Century, 111-115.; Wakabayashi: Anti-Foreignism and Western Learning; Bary — Tsunoda —
Keene: Sources of Japanese Tradition, 90-93.
94
+ 66 +