Page 65 [65]
KOKUGAKU -— A JAPÁN KULTURÁLIS IDENTITÁS KORA ÚJKORI MEGFOGALMAZÁSA
Az így teljessé tett sintót Hirata már nem egyenrangúnak állította más val¬
lásokkal, hanem egyenesen felsőbbrendűnek, amivel a japánok különlegességét
bizonyította (, Japán az istenek földje, uralkodója a Napistennő egyenes ági le¬
származottja").
Az emberek az egész világon úgy emlegetik Japánt, mint az Istenek Földjét, és az istenek
leszármazottainak neveznek minket. [...] A mi országunk csodálatos, áldott ország,
minden kétség felett állóan az Istenek Földje, és mi mindannyian, a legszerényebb em¬
berig, az istenek leszármazottai vagyunk. [...] A japánok teljesen különböznek, és fel¬
sőbbrendűek a kínai, indiai, orosz, holland, sziámi, kambodzsai és minden más néphez
képest. A mi országunk az Istenek földje, és ez nem hamis dicsőség. Az istenek formáltak
meg minden földet a teremtéskor, és ezek az istenek kivétel nélkül Japánban születtek.
Japán tehát az istenek szülőföldje, és ezért az Istenek földjének hívjuk. "
Hirata tanainak egyszerűen megmagyarázható és megérthető lényege nagy¬
ban elősegítette azok széles körű terjedését a köznép körében is. A kokugaku¬
diskurzusban a Tokugava-kor végére némi változás volt látható. Addig főként
historikus megközelítéssel vizsgálták az , igazi" japán kultúrát: az eredeti japán
kultúrát az idegen kínai kultúra eltérítette valódi jellegétől, így az eredetihez
való visszatéréshez az ősi japán kultúrát kellett tanulmányozni. A Tokugava¬
kor végére a különbséget (a kínai kultúrához képest) már nem kellett bizony¬
gatni, az már mondhatni bizonyított volt. Ekkor előkerült a mindennapi élet,
az egyszerű emberek, azaz a , nép" kultúrája mint az autentikus japán kultúra
megjelenésének témája." A szakirodalom a Meidzsi-kori kokugakunak tulaj¬
donítja a népkultúra felfedezését, a japán etnográfia születését Janagita Kunio
személyében, noha látható, hogy ennek is korábbi előzményei voltak, még a 19.
század elejének kokugaku mozgalmában, különösen Hirata Acutane tevékeny¬
ségében. Az egyszerű nép mindennapi életét autentikus és természetes reali¬
tásként kezelték, amelyet nem befolyásolt a bármilyen (idegen) kultúra hatása,
így az ehhez való , visszatérés" az embereknek a földhöz, a természethez és az
istenekhez való természetes és közvetlen viszonyának helyreállítását tette volna
lehetővé." (Ez az idea, miszerint a népkultúra az eredeti egyszerű, természetes,
romlatlan viszonyrendszert mutatja az ember és természet, az ember és isten
egységében, több más kultúrának is jelentős tézise, akár már az európai antik¬
vitäsban, a klasszicizmusban vagy a romantikában vagy a 20. századi nativista
mozgalmakban.) Ez az idea elősegítette a népi kultúra elemeinek és magának a
78 Uo., 39.
7 Harootunian: Things Seen and Unseen, 37.
80 Uo., 37.
+63 +