OCR
FARKAS ILDIKÓ Hirata eredetileg orvosnak tanult, és a holland szakkönyvek japán fordításain keresztül jól ismerte a nyugati tudományokat, sőt, orvosi tevékenységéhez felhasználta a nyugati orvostudomány eredményeit." A nyugati tudományok ismeretanyaga részben lenyűgözően hatott rá, részben ideológiájának kialakításához nyújtott számára segítséget. Például a nyugati csillagászat eredményeinek megismerése örömmel töltötte el, mert a kopernikuszi (heliocentrikus) világképben a Napistennő fontosságát, így kultuszának helyességét látta igazolva. Hirata a nyugati tudományokat azonban nem a tudomány miatt tanulmányozta és használta fel írásaiban, hanem a kínai konfuciánus és buddhista tézisek ellenében, azok megcáfolására, és így a sintó doktrínák erősítésére és támogatására. Amint kifejtette: , Az egyetlen indok a külföldi könyvek tanulmányozására az a lehetséges haszon, amelyet Japán számára nyújthatnak."" , A japánoknak tanulniuk kell mindenféle tudományt -— még ha külföldi is — hogy kiválaszthassák mindegyik jó oldalát és a nemzet szolgálatába allithassak azt.”” Hirata nagyban támaszkodott keresztény iratokra, tanításokra is, amelyeket a Kínában missziót végző jezsuiták írásaiból ismerhetett (főként Matteo Ricci frasaibol).”? Hirata munkáiban fordul elő a japán mitológiába ültetve a már a teremtés előtt is létező Istenség, a halál utáni élet, a teremtéskor egymástól elválasztott ég, föld és víz motívuma, az egyetlen (monoteista), mindenható, időn kívüli, teremtő örök Isten fogalma." A Motoori Norinaga által megnevezett két teremtő istent Hirata egynek vette, ugyanazon isten két formájának. ,, Takamimuszubi teremtette a mennyet és a földet, mérhetetlen hatalmú isten, minden kétség nélkül uralja a mennyet és uralja a földet.""? Az egyetlen teremtő isten igazolására Hirata idézte a kínai legendákat (egy Shang Ti nevű mennyben lakozó isten, aki a földet uralta, teremtette az embereket)"; az indiai hinduizmus teremtés legendáját Brahma teremtő istennel, sőt a kereszténységet is. , Indiától messze nyugatra sok egyéb ország van, és mindegyikben él a teremtő isten hagyománya, aki a mennyekben lakik és minden az ő teremtménye: a menny és a föld, az emberek és minden dolog. A holland könyveket olvasva lehet mindezeket megtudni.”” Donald Keene: The Japanese Discovery of Europe 1720-1830, Stanford, Stanford University Press, 1969, 160. Keene: The Japanese Discovery of Europe, 158. Bary — Tsunoda — Keene: Sources of Japanese Tradition, 37. Richard Devine: Hirata Atsutane and Christian Sources, Monumenta Nipponica, 1981, Vol. 36, No. 1 (Spring), 37-54. Devine: Hirata Atsutane and Christian Sources, 54. Bary — Tsunoda — Keene: Sources of Japanese Tradition, 40. 76 Uo. 40. 7 Uo., 41. s 62 "