Oldal 63 [63]
KOKUGAKU -— A JAPÁN KULTURÁLIS IDENTITÁS KORA ÚJKORI MEGFOGALMAZÁSA
amelynek során a kokugaku addigi eredményei mellett mind koncepcióiban,
mind módszertanában olyan külföldi példákból merített, amelyek számára ak¬
kor elérhetőek voltak: a kínai filozófiából, sőt, keresztény iratokból és tanokból.
Mindezekkel a japán identitást kívánta megerősíteni, és egy olyan nemzeti ide¬
ológiát megalkotni, amely nemcsak Japán egyenrangúságát, hanem felsőbbren¬
dűségét is megfogalmazza.
Hirata a sintó két fő irányzatát egyesítette tanításában, és ez lett később a
Meidzsi-kori Japán hivatalos ,államvallása"."" Tanítását az ,eredeti tanításra" —
honkjo — alapozta, amely kifejezés először a Kodzsiki 712-es előszavában fordult
elő, és a japán antikvitás ősi tradícióira vonatkozott, amelyet az Edo-korban a
sintóval hoztak összefüggésbe. Hirata a kannagara no micsi, ,az Istenek Útja?
eszméjét hangsúlyozta, amely szerint a japán viszonyokat úgy kell alakítani, aho¬
gyan azok az , Istenek korában" voltak." Hirata tanítása a honkjó és a kannagara
no micsi terminológiával és eszméivel jelentősen különbözött a korábbi kokugaku
tudósok filológiai munkásságától, és az éledő politikai mozgalmaknak ideoló¬
giai alapul szolgálhatott. Azzal, hogy a kokugaku tudósok a kamik kultuszának
elkülönítésével a sintót mint különálló, autonóm egységet határozták meg, el¬
különítették azt egy másik, különböző egységtől, a buddhizmustól.""
Hirata nemcsak a császári uralom restaurálásának alapjait dolgozta ki (,le¬
gyen úgy, mint az ősi időkben volt"), hanem annak alapjait is, hogy mi is legyen
maga a császári hatalom. A sintó , megalkotásakor" a középkori japán sintó tu¬
dósok és a kokugaku tudósok munkái mellett kínai klasszikusokból is merített,
köztük elsősorban a klasszikus konfuciánus műből, a Ji Csing (Yijing)-ből."
A kokugaku tudósok a 18. században nem foglalkoztak a kínai filozófiával és a
konfucianizmussal, mert éppen az idegen hatásoktól mentes japán klasszikuso¬
kat tanulmányozták. A 19. század elején azonban már reagálni kellett a Japánon
kívüli világ létére, és el kellett ebben helyezni Japánt és a kokugaku tételeit is.
Hirata és követői a kínai konfuciánus mű, a Ji Csing szövegét átalakították, és úgy
»japanositottak” (pl. azzal, hogy a kínai ősi királyokat a sintó kamik megtestesü¬
léseiként mutatták be), hogy az így gyakorlatilag a sintó egyik szövegévé vált."
65 Earl: Emperor and Nation in Japan, 77.
Michael Wachutka: Restorative and Innovative Elements in Early Meiji Religious and
Educational Politic, http://www.desk.c.u-tokyo.ac.jp/download/es_9 Wachutka.pdf (Letéltés:
2016. május 16.), 189-190.
Helen Hardacre: Creating State Shinto: The Great Promulgation Campaign and the New
Religions, Journal of Japanese Studies, Vol. 12, No. 1, 1986, 29-63., 32.
Wai-ming Ng: The Shintoization of the Yijing in Hirata Atsutane’s Kokugaku, Sino-Japanese
Studies, 2012, Vol. 19, 33-47.
Wai-ming: The Shintoization of the Yijing, 47.
66
67
68
69
+61 +