Page 61 [61]
KOKUGAKU -— A JAPÁN KULTURÁLIS IDENTITÁS KORA ÚJKORI MEGFOGALMAZÁSA
eltorzították az eredeti japán kultúrát. Természetesen nem szociálpszichológi¬
ai vagy kultúra-antropológusi érveléssel, hanem az , ősi út" (vagy ,császári út"
vagy az , Istenek útja") fogalmával magyarázza ezt a kulturális mélystruktúrát."?
, Az igaz út egy és ugyanaz, minden országban, mindenütt az Égben és a földön.
Ezt az utat azonban csak nálunk, a mi császári földünkön követték helyesen."
A japánokat is megrontotta a külföldi befolyás: , Mivel több, mint egy évezrede a
kínaiaktól való tanulás szokása él, természetszerűleg a kínai gondolkodás átha¬
totta társadalmunkat és behatolt az emberek szívébe..."" Motoori Norinaga és
más kokugaku tudósok törekvése arra irányult, hogy a káros idegen befolyástól
megtisztítsa a japán kultúrát, és felfedje az ősi, tiszta japán kultúra lényegét.
Ennek egyik megnyilvánulása az élet természetességének elfogadása, amit a kon¬
fucianizmus és a buddhizmus mesterkéltségével és spekulációival szemben az
ősi szellemiség (melyet a sintóval azonosítottak) képviselt. Motoori Norinaga
kifejtette, hogy a konfucianizmus és a buddhizmus alaptévedése, hogy a rosz¬
szat, a halált és aszomorúságot racionalizálással akarják átalakítani, eltüntetni
az életből vagy enyhíteni rajtuk, holott mindezek az emberi létezés természetes
velejárói, amelyeket teljes egészükben kell az embereknek megélniük. A japán
értékek között az őszinteség (makoto) különleges helyet kapott.
Motoori Norinaga az addigi kínai szemlélethez képest más megközelítést
nyújtott az irodalom, sőt, az esztétika és a művészet kérdéseihez is. Gendzsi re¬
gényét" sem a buddhista és konfuciánus értékek mentén ítélte meg, hanem éppen
azoktól eltávolodva, a regény finomságát, az emberi érzelmek hű ábrázolását és
az udvari élet életszerű bemutatását dicsérte. Kiemelte, hogy az emberi érzelmek
nem mindig követik az értelem szavát, és a művészet feladata éppen ennek
bemutatása. Ezzel a buddhizmus és a konfucianizmus túlzottan intellektuális
és racionális, sőt, gyakori didaktikus beállítódását kritizálta, és kiemelte az ősi
japán írások és a sintó sokkal , emberközelibb" attitűdjét, amely elfogadja a jó és
rossz meglétét az élet teljességében, és az embert a maga valóságában ábrázolja,
nem absztrakt ideákon keresztül. Az élet érzelmekkel teli, és ennek megjelenése
a mono no avare, a japán esztétika és művészetfilozófia alapfogalma az érzelmek
kifejezésére, amely minden műalkotás lényege." A lényeget érezni kell, nem meg¬
magyarázni, ebben áll a japán lélek sajátossága, és ez különbözteti meg a kínai
55 Nosco: Remembering Paradise, 184-186.
Bary — Tsunoda — Keene: Sources of Japanese Tradition, 15.
57 Burns: Before the Nation, 73.
Gendzsi regénye a japán irodalom egyik klasszikus alkotása, amelyet a Heian-kor csúcsán, a
11. század elején írt Muraszaki Sikibu udvarhölgy. Az 54 részből álló monumentális mű Gen¬
dzsi herceg szerelmi életén keresztül mutatja be a korabeli udvari nemesség szokásait, életét.
Jelentősége, hogy előzmények nélkül megteremtett egy irodalmi nyelvet és a regény műfaját.
Nosco: Remembering Paradise, 178-179.